Technikatörténeti szemle 20. (1993)

TANULMÁNYOK - Móra László: Görgey Artúr mint kémikus és haditechnikus

sor* mögött a forradalomnak a szabadságharcba való átmeneti szakaszában végrehajtott bizalmi küldetés nyelvtudást, emberi ismeretet, kereskedelmi tárgyalási készséget, mindenekelőtt pedig a lőszerkószítés megismeréséhez szakmai ismereteket igényeltek, melyekhez alapul szolgáltak Görgey kémiai ismeretei. A szabadságharc történetéből tudjuk, hogy a honvédség lőfegyvereinek többsége gyutacsos, valamint „lőkupakos" (csappantyús) lőfegyverekből, kisebb részben kovás puskákból állott. A csappantyúk ós gyutacsok Magyarországon nem készültek, ezeket a monarchia hadserege számára Ausztriában állították elő. A bécsújhelyi állami fegyvergyárban gyutacsot, valamint Prágában a Sellier és Bellot-gyárban csappantyúkat gyártottak (8). Ezért Görgey előbb Bécsbe utazott ós a bécsújhelyi lőszergyárat tanulmányozta, majd az osztrák hadügyminisztérium engedélyével elintézte nagyobb mennyiségű készlet szállítását. Utána, 1848. július 21-én hivatali főnöke, Marziani György ezredes Görgeyt egymillió lőkupak (Zündhütchen, Kupferhütchen) megrendelésére Prágába küldte és ehhez egy hónapig érvényes útlevelet kapott. Útjára magával vitte Janig Károly gépész-művezetőt, aki már itthon próbálkozott lőkupakok készítésével. A prágai Sellier és Bellot-gyárban tett látogatásán szerzett tapasztalatairól, a gyár ajánlatáról ós a vele kötendő szerződésekről megmaradt fogalmazványokat az Országos Levéltárban a Görgey-család levelei között őrzik (9). Szakvélemény a lőkupakgyár felállítására Görgey prágai útjáról visszatérve, 1848. július 18-án írt jelentésében részletesen beszámol a végzett munkáról és tapasztalatai alapján javaslatot terjeszt elő a Budapesten létesülő gyártás megszervezésére. A magyar lőkupakgyár felálltására vonatkozó fontos dokumentum teljes szövegét — tudomásunk szerint első ízben — eredeti szóhasználatban ós betűhíven közöljük. (36. cs. 4. fasc. 3-9. fol.): „A fegyverfőfelügyelő osztály főnökének Budapest, aug. 18-án 1848. F.ó. Július 21-ón kelt h.ü. ministeri rendelet folytán Prágába utaztam Janig Károly gépművész 's a felállítandó kupakgyárnak előlegesen kijelölt gópvezetője (:Werkführer:) kíséretében, hogy 1./ a nehézségeket megtudjam, mellyekkel egy kupakgyár felállítása jár, és 2J azon nehézségeknek legcélszerűbb mlkópeni elmellőzhetésót kikutassam.