Technikatörténeti szemle 20. (1993)

TANULMÁNYOK - Móra László: Görgey Artúr mint kémikus és haditechnikus

lázongása, a mindinkább fenyegetőbb állapotok miatt „a királyi trón ós haza védelmére" jelentkezésre szólítja fel a nyugalmazott és kilépett (kvietált) tiszteket, 1848. május 21-ón, a Pesti Hírlapban azon a napon jelent meg, amelyen Görgey elküldte kész dolgozatát Prágába, ő pedig összecsomagolt és útnak indult az ellenkező irányba, Pestre, ahol május végén jelentkezett katonai szolgálatra. Mint volt tényleges főhadnagyot, június 13án előléptetik századossá ós beosztják a Győrben állomásozó 5. honvédzászlóaljhoz, ahol az újoncok kiképzését végezte egy hónapon át. Ekkor Batthyány miniszterelnök katonai (nemzetőrsógl) titkárának, Görgey volt huszártiszt bajtársának, Ivánka Imrének ajánlására Pestre rendelték ós — vegyész képzettségére tekintettel — áthelyezték Marziani György ezredes fegyverfőfelügyelő osztályába, amelynek feladata volt a nemzetőrség, majd a honvédség fegyverzetének biztosítása. A kormány felhívására és Kossuth lángoló szónoklataira ugyanis tódultak az emberek a haza megvédésére, azonban a kiképzés mellett a nehezebb feladat volt részükre a fegyverekkel való ellátás, a fegyver- és lőszergyártás megszervezése. Ehhez négy forrás állott a kormány rendelkezésére: 1/ a hazai katonai raktárak (Buda, Komárom, Eszék, Pétervárad stb.) anyaga; 2/ az osztrák kormány hozzájárulásával a bécsi központi tüzórszertár, valamint a bécsi és prágai fegyvergyárak készletei; 3/ külföldi (angol, belga, francia stb.) fegyverek beszerzése, ós végül 4/ berendezkedés hazai fegyvergyártásra, új fegyver- és lőszergyárak felállítása. Az első megbízását 1848. július 13-án magától Batthyánytól kapta, aki felhatalmazta Görgey századost arra, hogy a Diettrlch-cóg főnökével kössön szerződést a Konstantinápolyban ós Szmirnában lévő fegyverek megvételére és elszállítására. De csakhamar kiderült, hogy az ajánlatot tévő kereskedők megbízhatatlanok, így e terv meghiúsult. A következő teendőkről ós végrehajtásukról Görgey önéletrajzi visszaemlékezésében (1852) így számolt be: „Azt az újabb feladatot kaptam, hogy egy gyutacs- és lőkupakgyárat állítsak fel, mindenekelőtt azonban fedezzem a hozzávetőleges egyévi szükségletet vásárlás útján, már létező külföldi gyárakból. E feladat megoldására 1848 augusztusában Prágába és Bécsújhelyre utaztam. Több ízben jártam az utóbbi város közelében fekvő cs.kir. tüzórszergyári telepen, hogy a lőkupakgyártás ottani módját eltanuljam ... utasításom arra is felhatalmazott, hogy Magyarország számára ilyesfajta készleteket átvegyek; ez a bécsi hadügyminisztérium engedélyével akadálytalanul meg is törtónt. Pestre visszatérve a tervezett gyutacs- és lőkupakgyár felállításáról szóló javaslatomat benyújtottam a miniszterelnöknek" (7). E fontos feladat és teljesítésének néhány mondatos tömör összefoglalása Görgey katonás stílusára jellemző. Valójában — mint látni fogjuk — e pár