Technikatörténeti szemle 20. (1993)

TANULMÁNYOK - Móra László: Görgey Artúr mint kémikus és haditechnikus

választotta el, melyen elhanyagolt út vezetett egy alagúthoz. A beomlott alagutat Görgey az utászokkal rendbehozatta és az alagúton emberfeletti nehézségek árán, ágyústól, szekerestől átvonult Besztercére. Az alagút ál­lítólag a mai napig is Görgey nevét viseli. A tavaszi dicsőséges hadjárat során pedig Komárom felmentéséhez utászaival kijavíttatta a Zsitva-hidat, majd éjszaka tutajhidat építettek, melyen keresztül április 26-án hajnali 3 órakor meglepetésszerű támadással az ellenséget visszavonulásra kész­tették (2). A tullni iskolaévek után, melyek megedzették a fizikai fáradalmakkal járó műszaki feladatok elvégzésében és technikai érzékét kifejlesztették, következett a gyakorlati katonaélet; egy évet a 60. gyalogezredben had­apródként töltött, majd mint hadnagy öt éven át a bécsi kir. magyar nemesi testőrgárdában szolgált. A patinás barokk testőrpalotában ekkor már kevés nyoma volt a Bessenyei, Barcsay, Báróczi és Kisfaludy Sándor teremtette irodalmi életnek. Görgey idejében, 1837-től 1842-ig csupán hadművészettel foglalkoztak, kis hadiakadémiát alkottak. A hadvezetés tanulóéveiben sem feledkezett meg az egzakt tudományokról. Ezt bizonyítja, hogy amidőn egy ízben a tullni matematika tanára meglátogatta, boldogan észlelte, hogy volt tanítványa, a testőrhadnagy éppen matézissel foglalkozott. 1842-ben a 12. Nádor-huszárezredhez kérte magát, melynek jászkún legénységével magyarul beszélhetett. Magyar regényeket olvas, ós auszt­riai, majd csehországi állomáshelyén is, mint a Pesti Hírlap előfizetője, tá­jékozódik a hazai eseményekről. A békebeli huszárélet azonban nem elégíti ki, mindjobban erőt vett rajta vágya a tudomány iránt. István öccsének írta 1843 augusztusában: „Mily örömest mondanék istenhozzádot a császári szolgálatnak... Sohasem szegyeinek félannyi korú fiatalabbal egy sorban neki feküdni félben szakadt tanulmányaimnak, hogy a magam he­lyét hazámban kellőkép betöltsem." Erre rövidesen sor kerül, mert atyja meghalt, így nem köti neki tett ígérete és Görgey 1845 júliusában leköszönt főhadnagyi rangjáról és kilépett (kvietált) a katonaságtól. Egyetemi tanulmányai a prágai Karollnumban Pályát keresve a család régi barátjára, Rösler Gusztáv bányatanácsosra hallgatott, ki őt beajánlotta Redtenbacher prágai egyetemi kémiatanárnak. A felvételnél tekintetbe vették a középiskolának számító utásziskolai vég­zettségét, a „technikus" képzettség szerepel egyetemi bizonyítványában is. Amikor Görgey 1845 októberében átlépte Európa egyik legrégibb ala­pítású (1348) egyetemének, a prágai Károly-egyetem (Karolinum) kapuját,

Next

/
Thumbnails
Contents