Technikatörténeti szemle 19. (1992)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: „A’ Természeti, Gazdaság, és Mesterségi Esméretek’ Tára” (1829) természettudományos és ipari tartalmáról

dezések közöltetnek..., a* legjobb források megszerzésében éppen nem fösvénykedhetünk... A Természettudománynak véghetetlen köréből a' Természetleírása, a' Chemia, és az élő természet Tudománya olly szapora lépésekkel haladnak élőire, hogy' az azokat tárgyazó munkák szinte már egy év múlva újabb esméretekkel való bővítést óhajtanak". A tudomány gyors haladásáról szóló érdekes okfejtés után a magyar tudományos nyelv kifejlesztésének a fontosságára tértek ki: „... min den Tudomány, bár melly csekély legyen is, saját nyelvvel bír, önként következik, hogy a' Természettudománynak, sőt az ő külön ágazatainak is tulajdon nyelve vagyon, melly, hogy a leírt tárgyat tökéletesen meghatározhassa, a' jegy szavakkal szüntelen pontos meghatározással él, s azokat az értelem kára nélkül fel nem válthatja... Ez a közönséges élet beszédmódjától nem csak nálunk, hanem más Nemzeteknél is felette különbözik, elannyira, hogy a' mit a Tudósok egymással tudományos nyelven közölnek, azt az avatatlanok, bár meUy járatosak legyenek is külömben az előadás köznyelvében, nem érthetik. Minthogy mindazonáltal a' tudományos nyelv leginkább csak a' jegy szavakra nézve különbözik a' közönségestől, azokat pedig a meghatározás által megmagyarázhatni, és felvüágosíthatni, ezen tűnő akadályt is elháríthatni. A' tudományos dolgoknak köznépi előadása részszerént lehetetlen, részszerént pedig oüy tökéletlen lévén, mint a rajzolni akaró tudatlan gyermeknek mázolása." Bár korabeli példákra is hivatkozva bebizonyítható lenne, hogy már akkor megvalósítható volt a tudományos ismeretterjesztés, a szerzők okfejtése mégis figyelemreméltó. Ezután jelentik be, hogy ők a tudományos nyelvet fogják használni: „Folyóírásunkat nagyon megkissebítené, és meghatározhatatlanná tenné: ugyan azért is tudományos nyelvet keU fogadnunk előadásunk eszközének, de a' melylyenek jegy szavait első előfordulásokkor érthetőleg megmagyarázzuk... Mind a három pártul vett Tudományokra nézve helyt adunk a' történetes dolgoknak, és Literaturának is... az kivül statistikai és kereskedési jegyzésekkel fogjuk gyarapítani,.. Értekezéseinket, a

f mennyire lehet, értelmes, tiszta, és csinos magyarságba: öltöztetve fogjuk közölni... Lánghy és Lencsés", A folyóirat első száma 1829. január 3-án jelent meg Pesten. A lap tartalmára nézve elsősorban a mezőgazdasággal kapcsolatos ismereteket közölt. Például egy cikket ,A' növények lakhelyéről", felsorolva a különféle talajfajtákat „a* homokföld, annak fokonként való vegyületi mértéke, és plánta-lakosai... Az agyagföld..." és így tovább. (TGMET, 1829. 3. sz. 33-41. p. 4. sz. 49-54. p.) Egy biológiai tárgyú cikk ,Az életmíves (organicus) testek eredetéről" címmel fejtett ki figyelemreméltó elméletet sok természetudós nevének megemlítésével: ,Alig van valamely tárgy, melly annyira elfoglalta volna már régtől olta a' vizsgálódó ember figyelmét, mint az élő teremtmények eredete... számos elmélkedésben' rendszerek támadtak... Már Orallencourt ama Nagy Természetvizsgálónak Boerhavenak figyelmes oktatója 262 illy nemű rendszert számlált meg... Az első szakaszbeli rendsze „melynek" Leuvenhoeck vala mestere azt vitatja, hogy életmív zsengéje (csírája) hím eredetű... A' második szakaszba azon elmélkedési rendszer tartozik, mely azt vitatja, hogy semmi nemű élőtest sem származik újonnan... Még ama derék Bonnet is...