Technikatörténeti szemle 19. (1992)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: „A’ Természeti, Gazdaság, és Mesterségi Esméretek’ Tára” (1829) természettudományos és ipari tartalmáról

magvainak csíráztatására nézve." A referáló megjegyezte, hogy Humboldt „híres Természet vizsgáló erről már régen értekezett... Bár csak a' mi hazánkfiai is próbálgatnának. Erre azonban chemiai, és Physologiai esméretek kívántatnak..." (TGMET, 1829. 16. sz. máj. 27. 233-234. p.) Kun János ügyész nekrológot írt a .Xandwirtschaftliche Zeitung für Ruhrhessen" című folyóiratban megjelent írás alapján Albercht Thaer (1752-1828) (5) híres német mezőgazdászról, akinek a „Grundsätze der rationellen Landwirtschaft" című alapvető munkája hatotta magyarországi gazdászokra is. A lírai hangú emlékezésből idézünk: ,A' szelíd magyar ég és föld gyermekei közül is sokan használják tudományodat... követik nemes példádat 's Nagy Nevedet mindenkor hév lélekkel emlegetik..,, (TGMET, 1829. 14. sz. máj. 20. 201. p.) Egy későbbi számban Sir Humphrey Davy (1778-1829) (6) neves angol fizikus és kémikus haláláról olvashatunk, akinek a „mesterkedő számos megbecsülhetetlen esméreteket köszönhetnek... meghalálozott. Benne a' vüag egy... Tudós polgárt veszített el..." (TGMET, 1829. 25. sz. jún. 27. 377. p.) Azért érdemes említésre a „Mennyi só vagyon a' föld kereksége felett" című referátum, mert angol folyóirat a forrása, a „Mechanics Magazine" cikke alapján készült, mely szerint „ha a' tenger vize elpárologna, annak fenekét 700 lábnyira elborítaná a só, meUy a* föld száraz részén egyaránt eltetíttetve, az 2000 lábnyi mélysége belepné." (TGMET, 1829. 21. sz. jún. 10. 323. p.) A szerkesztők a megszűnés előtt két héttel is reménykedtek, hogy a második félévben több előfizetőjük lesz és akkor folytatni tudják lapjuk kiadását. Egyben arra panaszkodtak, hogy a hazai sajtó nem írt róluk, kivéve a „Vereinigte OfnerPester Zeitung"-ot; „Tekintetes Tudós Rössler Kristóf Georgikon Assessor Úrnak, ama becses Pest-Budai egyesült Német Újság Nagy érdemű szerkesztőjének azon emberséges szava, melyet a' Természeti Gazdasági és Mesterségi Esméretek Tárát közelebbi 41-dik számú közhasznú levelében megemlíteni méltóztatott: holott róla más Hazai Szerkesztők mélyen haUgattak..." Ezt igen kedvező jelnek vélték, noha: „mi már közel valánk az elenyészés néma homályához;... így tehát életben marad az ő, és más jó hazafiak segítsége által... az előfizetést mennél előbb elküldeni ne terheltessenek... hogy így költségünket a' felesleg való nyomtatáson vesztegelni ne kénytelenítessünk" (TGMET, 1829. 21. sz. jún. 10. 327-328. p.) Sajnos az olvasók nagy kárára az előfizetők száma nem emelkedett, ezért á szerkesztők júliusban már nem tudták megjelentetni lapjukat. A félév végén még név és tárgymutatót adtak ki, melyben olyan nevek találhatók mint Ampere, Bentham, Bichat, Bölöni Farkas Sándor, Bulwer, Burns, Byron, Charpentier, Combé, Cook, Cuvier, Dante, Edgeworth és még hosszan sorolhatnánk.. Lánghy és Lencsés lapja tehát sajnálatosan rövid ideig — csupán fél évig — jelent meg. A megszűnés oka a kellő érdeklődés hiánya, ugyanis csupán 150 előfizetője volt a lapnak, és így nem válhatott rentábülissá, tehát így kénytelenek voltak megszüntetni a kiadást. Az .ígéretes, színvonalas természettudományos, ipari jellegű kiadvány tartalma menetközben lényegében mezőgazdasági, állattanyésztési irányba terelődött. Megemlítjük még, hogy noha a folyóirat elég ismeretlen volt, az előfizetők között olyan ismert, jelentős személyiségek szerepeltek mint Horváth István, Helmezcy Mihály, Landerer Lajos, Márton József, — a „Magyar Kurir" szerkesztője —, Pethe Ferenc, Rössler Kristóf, Vitkovics Mihály.