Technikatörténeti szemle 19. (1992)

TANULMÁNYOK - Tringli István: Petzval József pesti évei

16. Joseph v. Dorffinger: Plan von königlichen ungarisch Freystadt Pesth (1827) valamint a fentebb említett OSZK-beli kisléptékű térképszelvények. 17. BFL Pest város tanácsának iratai, Intimata 4665. sz. B-C. 1833. Sajnos a tervezet rajza (az irat A jelű része) hiányzik, a számba jöhető közgyűjtemények egyikében sem lelhető fel. A B a tervezet szöveges részét tartalmazza, egyes helyeken azonban nehezen értelmezhető, mert az elveszett rajzos rész bizonyos pontjait magyarázza. A C a mellékszámításokat tartalmazza. 18. Erményi: i. m. 1906. 62. 19. Wieser pályaművének magyar fordítása: Dokumentumok az 1838-as pest-budai árvíz történetéből. Források a vízügy múltjából 5. Budapest, 1988. szerk.: Kaján Imre. 79. 20. I. m.108. és MOL S 12 Helytartótanácsi térképek divXIJVo.97:l. A tervező névalakjaként itt Dütrich áll. A térképtári katalógus megállapításával ellentétben a csatorna nem a Nagykörút vonalával megegyezően halad, hanem a Rákos-árok vonalát követi. 21. Seress: ijn.10. 22. Erményi: i.m.1906.46. 23. BFL Pest város tanácsának iratai, Missiles 1833.július 29. 7966. sz. 24. Szentpétery: ijn. Petzval egyetemi ténykedésével kapcsolatban kénytelenek vagyunk megelégedni Szentpétéry megbízható, de szűkszavú adataival. A pesti egyetem e korra vonatkozó iratai az Országos Levéltárban 1956-ban elégtek. A fővárosi szolgálatból való kilépésre: BFL Pest város tanácsának iratai, Intimata 1834.augusztus 18. 5057.SZ. ISTVÁN TREMGLI: JOSEF PETZVALS TÄTIGKEIT IN PEST Josef Petzval studierte am Ingeniersbildungs-Institut der Budapester Universität von 1826 bis 1828. Auf dem Vorschlag seiner Professoren arbeitete er bei dem Rat der Stadt Pest als unentgeltlicher Diurnist neben dem stadtischen Ingenieur. In dieser Stellung arbeitete er von Anfang 1827 bis 1. Dezember 1828. Dann wurde er als Ingenieur-Diurnist mit pro Tag 45 Kreuzer Gehalt angestellt. Sein stadtischer Dienst dauerte bis August 1834. Neben dem Stadtingenieur, Jakob Degen nahm er in der Planierung der Leopoldstadt teil. Im Archiv der Hauptstadt sind zwei von ihm gezeichnete Situationspläne zu finden, wir wissen noch von einem Plan, aber dieser ist verschwunden. Die wichtigste Arbeit war sein Entwurf Ober die Regulierung des sogenannten Rákos-Grabens. An Stelle dieses stinkendes Kanals entwarf Petzval einen teilweise offenen, an der unteren Strecke gedeckten Kanal. Das benötigte Wasser wäre aus dem Rákos-Bach zugeleitet worden. Schon Petzval sah das größte Hinderniß des Entwurfes in der materiellen Grundlagen. Der Stadtrat und auch die höheren Staatsämter rühmten diesen — und sie legten dann ad acta. Ein Exemplar erhaltet sich nur unvollständig. Petzval wurde an der Pester Universität im Jahre 1834 Dozent. Ende 1837 ließ er die Pest er Universität weg, er übersiedelte endgültig nach Wien.