Technikatörténeti szemle 19. (1992)

TANULMÁNYOK - Móra László: Bródy Imre és a kriptonprogram

MÓRA LÁSZLÓ* BRÓDY IMRE ÉS A KRIPTONPROGRAM Bevezetés 1991-ben ünnepeltük Bródy Imre (1891—1944) születésének centenáriumát. Neve, mint a kriptonlámpa feltalálója él a köztudatban, ezért a megemlékezések a szokott módon méltatják tevékenységét. A közleményekben ugyanis néhány mon­dattal utalnak a lámpához szükséges kriptongáz hazai előállítására, pedig szakér­tők szerint ez legalább oly jelentős technikai alkotás, mint a kriptonégő. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy egy belső használatra kiadott korabeli dokumentum (1) alapján megismertessük a kriptongáz levegőből történt hazai előállításának alapelvét, és az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt, közismert nevén Tungs­ram, 1937-ben e célra létesült ajkai kriptongázgyárának technológiáját. Előbb azonban röviden vázoljuk e munkák irányítójának, Bródy Imrének pályafutását, mert a műszaki alkotásoknál is meghatározó a feltaláló személyisége. Bródy Imre tanulóévei Bródy Imre nem csupán szakmailag jól felkészült fizikus, tehetséges kutató elme, hanem a humán tudományok iránt is érdeklődő, nagyszerű emberi tulaj­donságokkal megáldott egyéniség volt. 1891. dec. 23-án született Gyulán, család­ja oldalágon rokonságban állott Bródy Ernő országgyűlési képviselővel és Bródy Sándor íróval. Az elemi iskolát és a polgári iskola első osztályát Bródy Imre szü­lővárosában végezte, majd tanulmányait Aradon folytatta a líceum űj épületében működő főgimnáziumban (1902-1909). Fizikát, régi nevén „természettant", csak a VII. osztályban kezdett tanulni, első tanára Szavcsuk József az iskola ezer darabból álló fizikai szertárának őre. Tapasztalt pedagógus, aki a budapesti középipartanodában, majd felső iparisko­lában tanított, és onnan került vidékre. A jó tanár és a Szíjártó Miklós-féle kí­sérleti fizika tankönyv felkeltette érdeklődését, erre vall, hogy az iskolai önképzőkörben szabad előadást tartott az atom, ion, molekula, elektron fogalmá­ról. Á gimnáziumot befejező osztályvizsgán is a fizikából, a fizikai gyakorlatok­ból, mennyiségtanból, továbbá irodalomból és történelemből is jeles érdemjegyet kapott. Később többször említette kollégáinak, hogy már VII. gimnazista korában ismerte Planck termodinamikával foglalkozó könyvét. A jól sikerült érettségi után a budapesti tudományegyetem bölcsészkari ma­tematika-fizika szakon tanult, ahol olyan kiválóságok oktatták mint Eötvös Lo­»1016 Budapest, Gellérthegy u. 20.

Next

/
Thumbnails
Contents