Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)

TANULMÁNYOK - Móra László: A Széchenyi Tudományos Társaság és a magyar természettudományi és technikai kutatásaok

A háború befejezését követően pedig az egyesületek, szervezeteket feloszlató 1945—46. évi rendeletek alapján beszüntette munkáját, mint erre Schimanek 1948-ban kelt önéletrajzi írásában utalt. Ebben a Széchenyi Tudományos Társaságra vonatkozóan kifejtette, hogy évente mintegy 100.000 pengővel járultak hozzá a természettudományi kutatások támogatásához, és megállapítása szerint a kutatásokra fordított kiadások bőven meghozták gyümölcseiket az -ország gazdasági érdekei javára. Az életrajzot idéző Terplán Zénó, a róla írt tanulmányában így összegezte érdemeit: Schimanek Emil az Országos Természettudományi Kongresszus végrehajtó bizottság elnöke tisztségében szervezte meg az 1927 és 1945 között működött Széchenyi Tudományos Társaságot, melynek végig főtitkára, és amely fennállása alatt kereken 1,5 millió pengővel támogatta a tudományos kutatást. E tevékenységével többek között „biztosította, hogy a műszaki egyetemi laboratóriumok — ha nem is elegendő, de — a költségvetésnél több támogatásban részesülhettek. Ezzel sikerült legalábbis csökkenteni a nemzetközi műszaki fejlődéstől való lemaradásunkat." (10). Schimanek egyébként 1945 után is aktívan ténykedett más területeken és ipari tapasztalatait, szaktudását könyveiben tette közkinccsé: A hőerőgépek üzemtana (Bp. 1948), Gőzkazánok, gőzgépek és gőzturbinák (Bp. 1950), Energiaátalakulás hőerőgépekben (Bp. 1954) és tollából jelent meg 1954-ben nagynevű kollégájáról, Bánki Donát tudományos munkásságáról és alkotásairól írott élerajza. 1948-ban Kossuth-díjban részesült, és mint gyémántdiplomás, halála előtt 1955-ben megkapta a Munka Vörös Zászló érdemrendet, 1955. szeptember l-jén, 83 éves korában hunyt el. A két világháború között, Klebelsberg kezdeményezésére feláüított állami szervezet, az Országos Természettudományi Tanács 1926 és 1944 között 1.690.000 pengővel, míg a társadalmi úton alakult Széchenyi Tudományos Társaság 1927 és 1944 között kereken 1.250.000 pengővel, összesen tehát kb. hárommülió pengővel támogatták a természettudományi és műszaki kutatásokat. Az SZTT által nyújtott segélyek értékét növeli, hogy azokban az években e célra a VKM költségvetésében kis tételek szerepeltek A Társaság viszonylag gyors, adminisztrációmentes támogatásával így sok figyelemreméltó tudományos eredmény született, mint ezekre a vegyészek közül Varga József, Zemplén Géza, Szarvasy Imre, Putnoky László, a fizikus Pogány Béla és Békésy György, a technika terén Schimanek Emü, Komondy Zoltán, Kund Ede stb. munkásságánál rámutattunk. A kiemelkedő tudósok mellett, számos fiatal tehetség kutatómunkája elindítását segítette a Társaság anyagi és erkölcsi támogatása. A legnagyobb magyar, Széchenyi István szellemi hagyatékának gondozására, követésére sok egyesület működött a múltban, nevét iskolák intézmények viselik. Az utóbbi években alakult Széchenyi Casino, majd az 1990-ben alapított Széchenyi-díj emlékezetét szolgálja. Mellettük nem feledkezhetünk meg a természettudományi kutatás előmozdítására alakult Széchenyi Tudományos Társaságról sem, melynek kevéssé ismert és méltányolt eredményes munkássága fontos adalék a tudományos kutatások kialakulásának hazai történetéhez.