Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)

TANULMÁNYOK - Móra László: A Széchenyi Tudományos Társaság és a magyar természettudományi és technikai kutatásaok

Az élelmiszeripar problémái közül a Társaság különös támogatásban részesítette a szárító és konzerváló eljárások kutatását és a búzaliszt javítását. E téren sikeres kutató munka folyt a Vuk Mihály vezetése alatt áüó műegyetemi élelmiszer-kémiai tanszéken. Vuk 1930—31-ben Gömöry Sándor vegyészmérnökkel aránylag egyszerű eljárást dolgozott ki, amely a lisztek sűtőképességét számottevően javította anélkül, hogy a liszthez idegen anyagot kevernének. Az új eljárás úgy változtatja meg a lisztet, hogy annak enzimjei aktívabbak lesznek, ami mélyreható kolloid-kémiai változást idéz elő a sikérfehérjékben. A tanszéken még eredményesen vizsgálták a különböző búzafajták raktározás közbeni minőségváltozását. A búzaszemek nedvességének meghatározására pedig egyszerű, a gazdák által is könnyen használható készüléket szerkesztettek. Pap Lajos és Sándor Zoltán pedig a paradicsomkészítmények előállítására dolgoztak ki gazdaságos módszert. Az értékes kutatásokhoz 1934 és 1938 között az SZTT 8000 pengővel járult hozzá, 1934-ben még 2000 P-t adott Dubovitz Hugónak, aki zsírvizsgálatai során a zsírok katalitikus telítését, alkilezését, a zsírok részleges elszappanosodását, továbbá fehérítését, és festőanyagának összetételét kutatta. A mezőgazdasági ipari problémák között egy érdekes kísérlettel is próbálkoztak. A selyemgyártás céljaira a Tanács felkérésére Zemplén Géza professzor kidolgozott egy eljárást, amely a selyemszál legombolyításához vegyszeroldatokkal feüazította a selyemgubót, így a gombolyítást szobahőmérsékleten lehetett végezni, míg előtte ugyanezt gőzzel telt helyiségben. A fizikai kutatások között a Társaság a leghatékonyabban Pogány Béla műegyetemi tanár sokoldalú munkásságát támogatta 1934 és 1941 között összesen 37.200 pengő kutatási segéllyel. E jelentős összeg felhasználásával foglalkozott röntgensugarak segítségével atomstruktúra vizsgálatával. A röntgen hullámok interferenciáján keresztül lehetőség nyflott a kristály-szerkezet meghatározására, ami viszont gyakorlati jelentőséggel bírt, mert például a fémek és más anyagok rugalmassága, és egyéb sajátságai lényegében attól függnek, hogy müyen a mikrokristályuk szerkezete. Tapasztalatait a 30-as években folytatott röntgen anyagvizsgálati kísérleteiben kamatoztatta. Az intézetében 230.000 volt feszültségű lámpával 8—9 cm vastag acéüemezt és kb. 24 cm vastag alumíniumot világítottak át. A röntgen átvüágítás abban az időben a legmegbízhatóbb eljárás volt az. anyag belsejében lévő repedések, üregek megállapítására, a hegesztések jóságának ellenőrzésére. Fontos szerepe volt a gépgyártásban is, mert az alkatrészek hibáinak megállapításával átvilágítás útján, meg lehetett takarítani a munkadarab további megmunkálása költségeit. A röntgen vizsgálatoknak vázolt gyakorlati alkalmazásai, melyeket Pogány Béla is folytatott, legjobb mintái annak, hogy a fizikai alapkutatások nagy hatással vannak az alkalmazott anyagvizsgálati módszerek kifejlesztésére. A műegyetem fizikai intézetében végezte kutatásait Schmid Rezső magántanár-adjunktus, akinek munkáját a Társaság 1934 és 1939 között 6850 pengővel segítette. Az így végzett kísérletei során értékes eredmények születtek: például spektroszkópiai úton elsőnek állította elő egy többatomos molekula, az ionizált széndioxid ultraibolya emissziós színképét. Eredményeit számos hazai és külföldi publikáció ismertette. Az anyagvizsgálatokra színképelemzés útján Bardócz Árpád is kapott támogatást: 1938-ban 5200, 1941-ben 3600 P-t. De nemcsak a Műegyetemen, hanem a Tudományegyetem elméleti fi-