Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)

TANULMÁNYOK - Móra László: A Széchenyi Tudományos Társaság és a magyar természettudományi és technikai kutatásaok

költség minimális volt, mint Ilosvay Lajos 1934-ben egyik cikkében megjegyezte: ,A Társaságnak költségei a letűnt 7 év alatt 5.215 pengőre,- százalékban kifejezve 0,857%-ra, vagy kikerekítve 0,9%-ra rúgtak" (8). Ugyanakkor az állami Országos Természettudományi Tanácsnál hasonló feladatok ellátásához mintegy 10—12% kellett az adminisztrálás (ügyintézők díjazása, dologi kiadások) fedezésére. Az SZTT által a kutatások támogatására adott összegekre és a kutatók számára vonatkozólag illusztratív jelleggel néhány adatot az alábbiakban közlünk (9): Év: Kutatók száma: Segély összege (P): 1928. 12 74. 000 1931. 16 52. 700 1934. 30 58.000 1938. 38 120.000 1941. 21 66.750 Az adatok azokon a jegyzékeken szerepelnek, melyeket a kialakított együttműködés érdekében az SZTT küldött az Országos Természettudományi Tanácsnak, amely hasonlóképpen tájékoztatott az általa nyújtott támogatásokról. E jegyzékeken a kutató neve, az általa kutatott téma megnevezése és az e célra adott segély összege volt feltüntetve. Rajtuk kívül ez időben az MTA is a Vigyázó-féle alapítványból kisebb összeggel támogatta — például 1928 és 1933 között összesen 19.300 pengővel — az elméleti és gyakorlati természettudományi kutatásokat. Számításaink szerint az SZTT fennáüása 17 esztendeje (1928—1944) alatt évi átlagban mintegy 23 kutató kb. 73.000 pengőt kapott, így egy kutatóra 3000—3500 pengő jutott. A kiemelkedő kutatások végzői ennek többszörösét is megkaphatták. A segélyek nagysága a gazdasági helyzet és a politikai változások szerint módosult: a csúcsteljesítmény a kezdeti időszakra esett, amikor is 1929-ben és 1930-ban 120 ületve 203 ezer pengőt fordítottak segélyezésre. Az ezt követő gazdasági válság idején a támogatás évi 50—60 ezer pengő körül mozgott, és csak 1938-ban emelkedett 120 ezer pengőre. Az „utolsó békeévet" követően a háború alatt évi kb. 70 ezer pengő volt a támogatás összege. Összesen, 1928. és 1944. között kereken 400 kutató részesült mintegy 1,25 mülió pengő segélyben. Elméleti és gyakorlati természettudományi kutatások Az elfogadott kutatási programot ismertetve Schimanek főtitkár az 1930. nov. 30-i közgyűlésen hangsúlyozta, hogy a legfontosabb alapelv a kiválasztásnál az, miszerint „a probléma megoldása hozzájáruljon ahhoz, hogy életképes gazdasági állapotokat teremtsünk". Ezért a tudományos kutatás számára három ágazatot, a mezőgazdasági, az orvosi, valamint a természettudományi és technikai problémacsoportokat jelölték ki. Témánknál fogva ehelyütt az utóbbiakkal foglalkozunk, a többire csupán utalások formájában térünk ki. Ismeretes, hogy a trianoni békediktátum csaknem teljesen megfosztotta az országot az egyes iparágaktól. Például a kémiai nagyipar legfontosabb telepei az elcsatolt területeken maradtak, a megmaradt ipar nagy részétől pedig az alapanyagokat vette el az új határ. Ezért a természettudományi