Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)

TANULMÁNYOK - Asztalos Péter: Az aszinkron motor feltalálása

vonala, amelyet a Lamme által kidolgozott 11 kV-os, 25 Hz-es „split-phase" rendszerrel villamosítottak. Ezekben a Westinghouse által gyártott mozdonyokban egyfázisú transzformátoron át táplált T-kapcsolású aszinkron fázisváltó (fázisosztó) 750 voltos háromfázisú indukciós motorokat látott el energiával (6). Az első világháború után a Budapest-Komárom-Hegyeshalom között megvalósult -másik Kandó-féle vontatási rendszer ezzel szemben abból az alapelvből indult ki, hogy a magyar vasutak gazdaságos villamosítása csak az országos energiagazdálkodás keretében oldható meg, éspedig egy olyan rendszerrel, amely az 50 Hz-es áramot közvetlenül fel tudja használni a mozdonyon. Ehhez Kandó megalkotta az ún. fázisváltós Ganz-mozdonyok első példányait is. Ezekhez — szemben az olasz mozdonyokkal, de hasonlóan Lamme rendszeréhez — már csak egy felsővezetékre volt szűkség. A mozdonyok hajtását a végleges kivitelben egyetlen, többfázisú, csúszógyűrűs indukciós motor végezte. Ma már persze nem utópia az az 50 periódusú villamos jarmu sem, amelyben változtatható frekvenciájú tirisztoros inverter rövidrezárt forgórészű aszinkron hajtómotorokat táplál. Annak a számtalan további hajtási feladatnak puszta felsorolása is lehetetlen egy rövid cikk keretében, ahol a hajtógép indukciós motor. Pár tized és több tízezer kW teljesítmény jelzi a világszerte legjobban elterjedt motorfajta felhasználási területének határait. Ugyancsak ezért mellőznünk kell további számtalan külföldi és magyar tudós és mérnök nevének a megemlítését is, akik száz év alatt elméleti és gyakorlati alkotó tevékenységgel hozzájárultak az elektrotechnika talán legfontosabb géptípusának fejlesztéséhez és e motorok műszaki színvonalának emeléséhez. Irodalom 1. G. Ferraris: Rotazione elettrodinamiche . . . Torino, 1888. 2. N. Tesla: My Inventions. Electrical Experimenter, 1919. New York. 3. Boleman G.: Elektrotechnika. Selmecbánya, 1919. 4. B. G. Lamme: The Story of the Induction Motor. ATEE Journal, 1921. p. 203—223. 5. Gohér M: Indukciós motorok szerkezeti fejlődése. Elektrotechnika, 1944. No.: 10—11. 6. Verebély L, Sztrókay P.: Villamos vasutak I. köt. Tankönyvkiadó, Budapest, 1956. 7. Asztalos P.: 125 éve született Tesla. Elektrotechnika, 74, 1981. p. 259—263. 8. International Conference on Evolution and Modern Aspects on Induction Machines. Torino, 1986. PETER ASZTALOS: THE INVENTION OF THE ASYNCHRONOUS MOTOR The paper deals with the merits of Galileo Ferraris, Nikola Tesia, Michael Dolivo-Dobrowolsky and others in the invention of the asynchronous motor, and with some important development steps made in Hungary and abroad during its 100-years past.