Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)
TANULMÁNYOK - Várhidy Imre: Adatok a gőzcséplés és gőzekeszántás kezdeteihez, valamint elterjedéséhez Magyarországon a XIX. században
Az utolsó mezőgazdasági gőzgép kiállító a Grossmann-Rauschenbach gyár lokomobilja lett. A gépgyárnak első kiállított készítménye egy három lóerős gőzgép volt (31). A századfordulóra a magyar gyártmányú gőzcséplőkészletek már rangos helyet vívtak ki maguknak a nyugati versenytársakkal szemben. A Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárának gépei az amsterdami világkiállításon elismerő kitüntetéseket kaptak. Az oroszországi Őreiben kiállították a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárának gőzcséplőkészleteit, amelyek sokkal jobb munkát végeztek, mint a nyugati Marchall, Robey és Hornsby féle gőzcséplőkészletek A magyar gőzcséplőkészlet kiváló teljesítményéért nagy aranyérmet kapott Oroszországban, ahol külföldi gyár még sohasem kapott üyen magas kitüntetést (32). A gőzgépek nemcsak a szántóföldi növénytermesztésben dolgoztak hanem az állattenyésztésben is akadt olyan munkafolyamat, ahol gőzgépeket ajánlottak a gazdálkodóknak Garreth Smith és Társa magdeburgi gyárában készültek olyan birkazuhanyozó gépek, ahol a gőzgép egy vízemelőszivattyút hajtott, amely egy zuhanyozó tartályába emelte a vizet (8. kép). A mesterséges zuhanyozókat ott használták, ahol a nyírás után nem lehetett tóban, vagy víztározóban megfürdetni a juhokat. A gőzgép bármilyen patak partján jól üzemeltette a vízemelőszivattyút, amelynek segítségével jól működött a zuhanyozó is (33). 8. Birkazuhanyozó 1891-ben a Gazdasági Lapokban érdekes tudósítás jelent meg a gőzcséplőgépek hegyvidéki munkájáról is. A szerző 3—4 lóerős, könnyen vontatható, szeges rendszerű gépeket ajánlott a gazdálkodóknak. Ezeknek a gőzcséplőknek a jó munkájáról így számolt be az egyik tulajdonos, mint tudósító:
