Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)

TANULMÁNYOK - Várhidy Imre: Adatok a gőzcséplés és gőzekeszántás kezdeteihez, valamint elterjedéséhez Magyarországon a XIX. században

VÁRHIDY IMRE* ADATOK A GŐZCSÉPLÉS ÉS GŐZEKESZÁNTÁS KEZDETEIHEZ, VALAMINT ELTERJEDÉSÉHEZ MAGYARORSZÁGON A XIX. SZÁZADBAN /. A mezőgazdasági gőzgép magyarországi megjelenésének előzményei és az első gözcséplökészlet Törökbecsén A magyar gazda a múlt század elején jóformán a faekét, a faboronát, és a fahengert ismerte. A gépesítetlen mezőgazdaságtól a kezdetleges gépesítésig is sok idő telt el. A „géphívők" bátor harca kellett, hogy az újabb mezőgazdasági technikai eszközöket elfogadtassák a közvéleménnyel. A XIX. század elején a hazai gazdálkodás a nyugati országokkal összehasonlítva még nagyon elmaradott volt. A felemelkedés kezdetét eredményezte a mezőgazdasági szakemberképzés bevezetése és az 1835-ben létrehozott Magyar Gazdasági Egyesület, amely szakkönyveket és folyóiratokat jelentetett meg. Egyre több jóhírű gazdasági tanintézetet alapítottak az országban. A legismertebbek Szarvason, Keszthelyen, Magyaróváron működtek A század első felének ismertebb folyóiratai: Nemzeti Gazda, Mezei Gazdák barátja, Mezei Gazda, Ismertető, Gazdasági Tudósítások, Magyar Gazda, Gazdasági Lapok. A legtöbb újság csak rövid ideig jelent meg, kivéve a Gazdasági Lapokat, amelyet e század elején is kiadtak még. Az új mezőgazdasági eszközök és gépek jó tulajdonságait hamar felismerték. 1841-ben a Magyar Gazdában már géphirdetések jelentek meg. Wagner Ferenc pesti kovácsmester saját készítésű ekéit, kézieszközeit hirdette. Olyan közlések is találhatók az újságokban, hogy a gazdák dicsérték gépüket és megnevezték a lapban a készítő mester nevét és címét (1). A ldilönböző helyeken rendezett kiállítások, gépbemutatók fokozták a gépek elterjedését, sőt az Uyen rendezvényeken az érdeklődők többsége tájékoztatást kapott a legújabb géptípusokról is. A gőzgépek mezőgazdasági hasznosítása a gazdasági eszközök és gépek londoni kiállításával kezdődött el. A hazai gazdálkodókat Kleyle miniszteri tanácsos képviselte Londonban 1851-ben. A magyar kormányzat küldöttje tapasztalatairól hosszú jelentést készített. Kleyle beszámolójában vázolta a legérdekesebb látnivalókat, közöttük azokat a gőzgépvontatású ekéket, amelyek csörlők segítségével egyszer oda, majd visszafelé szántottak a szántóföldön. Kleyle így fejezte be a londoni kiállításon tapasztaltakat: ,A »24. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola, 1044 Budapest, Megyeri út 45.