Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)

KÖNYVISMERTETÉS - Horváth Árpád: Bernard Cohen: The Newtonian Revolution

kevés teret ad a „Toledo device" toledói találmánynak Talán nem talált elég dokumentációt, vagy nem hitte el a barokk szerzők állításait, sajnálatos módon erről a gépészeti kuriozitásról kevés szó esik a könyvben. A toledói vízmű gépháza (ahol egy vagy több nagy vízikerék forgott) ma is megvan Casa diamantista — gyémántcsiszolók háza — néven. Annál többet olvashatunk Juanelo és kortársai — pl. a Dondi-féle — óráiról, automatáiról. A budapesti Iparművészeti Múzeumban őrzött Juanelo automata-bábu képét, részleteit is megtaláljuk jó felvételeken. Egyik-másik szerkezeti rajzát is közli. Meglepő, hogy az egyenletes erőleadást biztosító csigafelhúzás ezekben a korai automatákban megtalálható. Az ún. Washington-automata fejének működési vázlata érzékelteti, hogy a szerző mennyire elmélyülten foglalkozott a témával. A szerző köszönetet mond az Iparművészeti Múzeum vezetőségének, Soós Katalin és Rácz Jenő muzeológusoknak, akik lehetővé tették, hogy a Budapest-automatát leírhassa. Soós Katalin megküldte a bábu által játszott muzsika kottáját, ami a könyvben is megtalálható. Megtudjuk, hogy a szerző szombat-vasárnap járt Budapesten, amikor a múzeum zárva volt, de a kapott fényképek kárpótolták csalódásáért. Bizonyos, hogy a XVI—XVII. század technikai vüágáról rendkívül sok adatot hoz a könyv és segít megismerni azt a vüágot, amelyből oly kevés technikai emlék maradt Európában, nálunk meg végképp semmi. Lehetséges azonban, hogy levéltárak, magánpaíoták mélyén még sok érdekes emlék rejlik (nem nálunk), melyek kiemeléséhez olyan lelkes tudós szerzők kelle(né)nek mint José A. Garcia-Diego. Horváth Árpád Bemard Cohen: The Newtonian Revolution. Burndy Library, Norwalk Connecticut 1987. A Bern Dibner által alapított Burndy Library Norwalkban hosszú sor, rendkívül érdekes és értékes tudomány- és technikatörténeti kiadvánnyal elévülhetetlen érdemeket szerzett. Ez a 37. kiadvány. Egyikét-másikát e helyen ismertettük. Kötet jelent meg Galilei arányossági körzőjéről, egy Galüei levélről, Galvaniról, Röntgenről, Oerstedről, Franklinról, régi statikus elektromos gépekről, az Atlanti kábehől stb. A Newtonian Revolution a Principia megjelenésének 300. évfordulóján jelent meg, szerzője a Harward Egyetem tudománytörténet professzora visszaemlékezik egykori professzoraha, akik óráikon Newtonról és Principiáról beszéltek. E kiadványban számos illusztráció fakszimüéjét találjuk a Principiaból és az Opticaból. Szól a tükrösteleszkóp feltalálásáról és a Royal Societyben történt bemutatásáról. Megtudjuk, hogy Newton idejében az Univerzum legjellegzetesebb jelensége, a gravitáció már addig is sok kutatót foglalkoztatott, a lényegét, az okát keresték, míg Newton a jelenség pontos — matematikai — leírására törekedett. Tudjuk, hogy az előbbihez máig sem jutottunk közelebb. Newtont sokat foglalkoztatta az üstökösök mozgása, a Principiaban is jelentékeny teret foglalnak el e témáról való tanulmányok. Érdekes módon felteszi a kérdést: hogyan lehetséges az, hogy noha a Principia csak a legképzettebb matematikusok számára érthető, 350 példányban jelent csak meg, mégis óriási hatása volt. A szer-