Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)

KRÓNIKA - „Társaink a háztartásban tegnap és ma” (A háztartási eszközök forradalma) c. időszaki kiállítás

programozható, szilikonchipes gépek. 1795-ben találta fel S. Hershaw (GB) a menetes dugóhúzót, s 1984-ben jelent meg az elektromos dugóhúzó a piacon. Ezen eszközök sokfélesége volt látható a kiállítás vitrinjeiben. A természetes jéggel hűtő jégszekrényt 1801-ben F. Chateau (F) szabadalmaztatta, s az első elektromos háztartási hűtőszekrények 1913-ban jelentek meg az USA-ban. Magyarországon a Jászberényi Hűtőgépgyár 1970-ben állította elő az 1 milliomodik háztartási hűtőszekrényt. A rumplin (ruhadörzsölő deszka), mosószéken vagy teknőben történő mosás fárasztó munkáját általában az asszonyok végezték. Az első kézikaros forgatható dobbal készült mosógépet 1782-ben S. Sidgier (GB) szerkesztette meg. A kiáhításon megtekinthető volt a századfordulón használt VOLLDAMPF kézikaros, forgódobos gőzmosógép. A programozható, szintetikus mosóporokkal működő mosógépek az utóbbi 25—30 év alatt terjedtek el a hazai háztartásokban. Számos üyet láthatott a kiállítás látogatója.^ Az emberek a mosott fehérneműt ősidőktől, általában a szabad levegőn szárították. A múlt században megjelent a laprugós, kézikaros mángorló is. A faszenes és a gázüzemű vasaló után 1882-ben H. W. Seely (USA) feltalálta a villanyvasalót. Az első gőzölős, hőfokszabályozós elektromos vasalót 1938-ban E. Schreyer (USA) szerkesztette meg. Számos régebbi és újabb vasaló típus volt látható e téma vitrinjében. Kezdetben az embert a napszakok változása, az égitestek, csillagok helyzete tájékoztatta az idő múlásáról. A középkor találmánya volt az óra, melynek pontosságát azután egyre növelték. W. Clement (GB) már 1670-ben megalkotta az 1 másodperc lengésidejű, úgynevezett másodpercingát. Az ingás órák nagyobb szerkezetük és működésük miatt fix elhelyezést igényeltek a lakásban. A kisebb méretű zsebórák, majd a karórák mindinkább az ember kísérőivé, napi munkájának programozóivá váltak. Az órák az időn kívül egyre több mindent jeleztek, így naptárt, aztán memóriát is elhelyeztek egyesekben. 1956-ban az USA-ban készült el az első elemes, piacra gyártott karóra. 1985-ben, a Japánban rendezett EXPO alkalmával mutatták be a 6 cm nagyságú, mini TV képernyővel készült karórát. A kiállított tárgyak között napóra, homokóra, ingaóra, rugóhajtású- és fényelemes, kvarc vezérlésű digitális kijelzésű óra egyaránt volt. A tisztálkodás, testápolás eszközei közül a borotva fejlődése emelhető ki. A kagylóhéj, a bronzkés után sokáig az egyélű acél borotvakést használták a férfiak. K. Güette és W. Nickerson 1901-ben szabadalmaztatta az USA-ban az első „zsüettet", a kétélű, már vékonypengés önborotvát. Az első villanyborotva 1928-ban jelent meg az USA-ban. A téma vitrinjében a borotvákon túl, pl. hajsütővas, hajszárító, kézi masszírozógép, toalettkészlet, stb. is látható volt. 1830-ban B. ,Thimonnier (F) megszerkesztette az első igazi varrógépet. Az általa 1848-ban szabadalmaztatott láncöltéses gép percenként 200 öltést varrt. I. Singer (USA) 1851-ben a londoni kiáhításon mutatta be varrógépét, amely már 300 öltést varrt percenként. Ekkoriban egy ügyes szabó csak 25 öltésre volt képes azonos idő alatt. A mai szüikonchipekkel épített integrált áramkörös vezérlésű vülanyvarrógépek már sokféle varratra és öltésre programozhatók s percenként 3.000—5.000 öltésre is képesek. A bemutatott tárgyak között múlt századi amerikai varrógép, játék varrógép, a kézi varrás eszközei, elektromos szabászolló, s mai programozható táska-