Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)

TANULMÁNYOK - Molnár László: Tárczy-Hornoch Antal professzor technikatörténeti munkássága

A selmeci akadémia története Tárczi-Hornoch Antal kedvelt kutatási területe volt. Az 1735-ben alapított bányaiskola keretei az évek múltával szűknek bizonyultak. Az 1763. évben Jacquin Miklós hányításával létesült ásványtan-, kémia-, kohászati tanszék, az 1765-ben ezt követő Poda Miklós által vezetett mennyiségtan-fizika-mechanika tanszék és 1770-ben Delius Traugott Christoph kinevezése a bányaművelési tanszék élére teljessé tette a Mária Terézia királynő által áprüis 2-án „von nun an eine ordentliche Bergwesen-Akademie"-nek nevezett tanintézmény kialakulását. Az akadémia történetének historikusai Faüer Gusztáv (1871), Vadas Jenő (1896) és Pauer János (1896) könyveikben a múlt század szemléletét tükrözték. Csaknem fél századdal később Mihalovits János (1938) és Proszt János (1939) hasai tekintettek vissza az akadémia alapítására és ezt követő évtizedekre. Tárczy-Hornoch Antal Gyulay Zoltánnal közösen írt cikkben a kezdetektől 1848-ig tették vizsgálat tárgyává a selmeci akadémiának a Monarchia határán túl jelentkező nemzetközi hatását, befolyását. A cikk méltatta a már felsorolt tanszékalapítókon kívül olyan európai-hírű tanárok tevékenységét, mint Mikoviny Sámuel, Peithner Tádé, Scopoli János, Rupprecht Antal, Patzier Mihály, Haidinger Károly, Lang Nepomuk János, Schittko József, Wehrle Alajos. A szerzők a cikk végén Ottó von Hingenaut, a bécsi egyetem bányajogász professzorát idézték, aki szerint: „. . . Selmec az osztrák császárság valamennyi bányásza számára a Mekka és Medina kellett legyen". A cikk rangos osztrák történészek tanulmányaival együtt jelent meg (15). A selmeci akadémia tanulmányi érmehői írt cikke összefoglalta Pauer János, Mihalovits János és Faüer Jenő korábbi dolgozatait, majd méltatta az érmek különleges kultúrtörténeti jelentőségét, Donner Mátyás és Toda József vésnökök munkásságát. A cikk végén javaslatot tett az érmek adományozásának felelevenítésére, melyet a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem három évtizeddel később megvalósított (16). 5. A Selmecbányái akadémia bányaműveléstani tanulmányi érme A „Magyar Tudós Társaság", a Magyar Tudományos Akadémia közvetlen jogelődje alapításának 150. évi jubüeumára rendezett közgyűlésen ösz-