Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)

TANULMÁNYOK - Berényi Zsuzsanna Ágnes: Az ismeretlen Pfeifer Ignác

BERÉNYI ZSUZSANNA ÁGNES* AZ ISMERETLEN PFEIFER IGNÁC Pfeifer Ignác születésének 120. évfordulójáról nemrég Mikus Sándor művészi szobrának felavatásával emlékezett meg a Műszaki Egyetem. Pfeifer Ignác, a tudós életműve azonban messze túlnőtt az egyetem keretein. Ismert, hogy a kémiai technológia több területén, a víztechnológiában, energetikában és az izzólámpák tökéletesítésében világviszonylatban is jelentős eredményeket ért el. Erről számos publikácó, sőt monográfia is beszámol. Kevésbé ismeretes szabadkőművesi tevékenysége. Magyarországon a múlt század vége felé jelentős volt a szabadkőművesség. Ez a mozgalom mindig a kor legégetőbb kérdéseire kereste a választ. Nemes céljai érdekében a legkiválóbb gondolkodókat, legismertebb tudósokat, művészeket, írókat, költőket, általában az értelmiség javát igyekezett megnyerni. Pfeifer Ignác a Comenius-páholyba jelentkezett. Ez a páholy 1872-ben alakult és 1888. V. 17-én nyerte el a felavatást „Zur Grossmuth" (A Nagylelkűséghez) címen. Első vezetői: Limbek Béla, Deutsch Árpád és Klein Károly nagy célokat tűztek a páholy elé: „a tiszta emberi erkölcs követésére, a szehemi és erkölcsi nemesbedések faji, nemzetiségi, vallási, társadalmi és politikai pártáhásra való tekintet nélkül leendő előmozdítására, a vallási és szellemi szabadság erkölcsi alapelveinek való hódolására, a hazaszeretetre való lelkesítés szítására s a környezet terén kifejtett üdvös munkásság fejlesztésére örök időkre megalapítottnak" tekintették (1). Az 1888—1894-es tagnyilvántartás (2) szerint elsősorban az akkortájt német anyanyelvű kereskedőket, ügyvédeket, kisebb számban mérnököket, hivatalnokokat tömörítette. Ezért a páholymunkák németül folytak, a jegyzőkönyveket német nyelven írták (3). Később a páholy összetétele egyre inkább eltolódott az ügyvédek, tanárok, természettudósok irányába, a kereskedők, ügyvédek nyelve is magyarosodott, ezért a páholy nyelve fokozatosan magyarrá, neve pedig "Comenius"-szá változott. Gondosan ügyeltek arra, hogy csak arra méltó személyek léphessenek soraikba. Ezért a felvételre jelentkezőkről az ajánlón kívül három másik szabadkőművesnek is véleményt kehett mondania. Pfeifer Ignác felvételi kérelmét természettudósra jellemző tömörséggel fogalmazta meg. Az Országos Levéltárban őrzik (4). Eddig még nem került nyüvánosságra. Született „Szt. Gál Veszprém 1867 szept. 30." „műegyetemi magántanár, nős". »1072 Budapest, Dob u. 16. 0. 39.