Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Várhidy Imre: Adatok a hazai bugonya és kukorica betakarítás gépesítésének történetéhez a XIX. század második felében a statisztika és a számok tükrében

Merza Márton kedvezőtlenül végződött cséplési tapasztalatain okult Wiesel Zsigmond, aki a gépi csépléshez már az alkalmasabb csinkvantinó kukoricáját vetette el 1893-ban 40 holdon. Az ispán sűrűn vetett kukoricáját a szedők nem akarták 1000 D-ölenként 2,50 forintért leszedni és megfosztva a góréba behordani. A gazdálkodó hiába fordult keresetével a bírósághoz azért, hogy az igazságügyi szerv rendelje el a szedőknek a betakarítási kötelezettséget. A kérelmezőt a bíróság ítéletével elutasította. A kedvezőtlen döntés után a gazdálkodót a kényszer vezette el a költségráfordítások szempontjából is kedvező megoldásra. Az ispán embereivel a kukoricájának 1000 D-ölét 1,30 forintért learattatta és kazalba hordatta. A kukoricacsövek cséplését pedig egy Clayton és Schuttleworth-féle gép végezte el olyan minőségi munkát végezve, hogy a terményt igen jó áron értékesítette a gazda. A csépelésnél 12 munkás dolgozott és a jó teljesítményt az is mutatja, hogy a cséplőgép óránként 810 kg kukoricát csépelt ki. A Gazdasági Lapok 1894. január 7-én megjelent számában a lap szerkesztősége is foglalkozott Wiesel Zsigmond kezdeményezésével és munkájáról az alábbi elismerő sorokat írták: „Valóban nagy jótétemény lehet fölfedezése a magyar gazdákra, kiket nagy hálára kötelezett. Mi önnek meleg köszönetünket küldjük és nem hisszük, hogy lenne magyar gazda, ki érzeletünkhöz ne csatlakoznék." ... „A cséplőgépek jobban ki lesznek használhatók, szóval gazdasági életünkben ez egy kis forradalom ! ! ! " (20) A Gazdasági Lapok egy későbbi számában 1895-ben Wiesel Zsigmond költség3. Kukoricamorzsoló