Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Wöller István: A magyar malomipar fejlődése és műszaki emlékeinek védelme

is. Amikor a malmok eredetét kutatjuk, számtalan malom építésére vonatkozó okmánnyal találkozunk, de nagyobb azoknak a malmoknak a száma, melyekre vonatkozóan semmilyen okmányt nem találunk. Hiszen a sok vihart átélt megyék iratanyagainak nagy része elpusztult. Ma nagyon nehéz meghatározni, hogy melyik, malom a legrégibb. Azt mindenesetre tudjuk, hogy pl. Veszprémben már a XII. és a XIII. században számos vízimalom üzemelt, ami jellemző volt más megyék esetében is (32). 14. Felülcsapós vízikerék az iszapban. Nagyvázsony — Csörgei vízimalom A XVIII. és XIX. században épített malmokat legtöbb esetben szóra lehet bírni, és adatokat kaphatunk az átépítési időszak folyamatairól, mely adatokat a beépített téglák adják meg, vagy bizonyítékul szolgálhatnak (33). Ilyen és hasonló adatokat kaptam meg a Pápán és környékén épült malmokról, ahol az 1750-es évektől megtalálhatók az egyes malmok átépítési, korszerűsítési folyamatok, vagy időszakok. Számtalan malomátépítésekkel egy időben kezdődtek el bizonyos technológiai folyamatok korszerűsítései, ami talán először a pitlés sziták bevezetésével kezdődött, majd a hengeres sziták bevezetésénél már felhordókat is fölszereltek, ami már szükségessé tette a malomfalak megemelését. A XIX. század második felétől jelennek meg a hengerszékek, a korszerűbb hasábsziták, daragépek, majd a síksziták, mint vezérgépek és megjelennek a különféle gabonatisztító berendezések és egyéb kisegítő gépek (34). Számos megye vízimalmainál a legnagyobb technológiai átalakulás az 1890— 1910-es évek közé tehető, amit bizonyítanak a hiteles és megmaradt okmányok, átalakítási rajzok és műszaki leírások. Számtalan ember kérdezi napjainkban: miért következhetett be malmaink