Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Wöller István: A magyar malomipar fejlődése és műszaki emlékeinek védelme

rémben 1892-ben a Pozsgay-féle vízimalomnál szereltek föl Francis-turbinát, de szereltek több dunántúli malomüzemnél is. Megjegyzendő, hogy egyes gyárak az általuk gyártott turbinák hatásfokát 80%-ban határozták meg, ugyanakkor a gyakorlatban ezt a teljesítményt nem adták le. Emiatt nem egy esetben bírósági eljárásokat is folyamatba hoztak. 28. Bánki Donát műegyetemi tanár 1917-ben szerkesztette meg az első turbináját. A turbina előnye a könnyen szerelhetőség, a pontos szabályozhatóság és magas hatásfok. A mérések alapján 80%-os hatásfokot garantáltak a gyárak. Elterjedten használták a vízimalmoknál ott, ahol kis vízmennyiség és kis vízesés volt. Hasznosították áramfejlesztő telepek és egyéb kisebb üzemek gépeinek hajtásához. Veszprém megyében és más dunántúli megyékben is számos Bánki-turbina volt fölszerelve. 29. A XX. század elején az ország számos malmában mint önálló, vagy kisegítő erőgépet szerelték föl a szívógázmotorokat, melyek nagy része faszéngázüzemű volt. A Bakony-felvidéken is széles körben használták, mint kisegítő erőgépeket, melyek készültek stabil és mobil kivitelben. Használatuk ott volt előnyös, ahol bőven volt erdő, és olcsón szerezhették be a faszenet. 30. Veszprém megyei Malomipari ES. statisztikai adatai. 1952—1954. A szerzőnél. 31. A magántulajdonba visszakerült malmok többsége lebontásra került, vagy egyéb célra használatos átalakításra. Az állami tulajdonba került és leállított malmok ugyancsak részben értékesítve, részben lebontásra kerültek. Berendezésüket öszszetörték, és a MÉH-nek leadták. Ami még megmaradt, erősen elhanyagolt állapotú. 32. Korompay György. Veszprém. 1956. Veszprémben már a XII. században malmok üzemelnek, majd a tatárjárás után a malmok gész sorát említik az okmányok... 1288-ban csak a vszprémi káptalannak 6 vízimalma van Veszprémben. Ugyanebben az időben vízimalmokkal találkozunk Csopakon, örvényesen, Vászolyban, Pápán, Díszeiben, Tapolcán, Zala megye számos községében, Baranyában és más megyékben is. 33. Pápán és környékén mindenütt, ahol grf. Eszterházy birtokai voltak, a téglából épített, vagy átalakításoknál beépített téglák meghatározói az építési időszaknak. Ugyanis a téglák legnagyobb része monogramos és évszámos. A Veszprém környékén épített, illetve átépített malmoknál a veszprémi káptalan és veszprémi püspökség téglái a jellemzők. Az eddigi kutatás azt bizonyítja, hogy a legtöbb malomnál három időszakban voltak a nagyobb átépítések, fejlesztések: 1. XVIII. század második fele, 2. XIX. század első fele, 3. XIX. század utolsó és a XX. század első évtizede. 34. A KDT Vízügyi Igazgatóság víziokmánytárában található iratok hitelesen bizonyítják, hogy a malmok többségében 1890—1910-es években kerültek korszerűsítésre. 35. A különféle szakirodalmakból megfelelő tájékoztatást kaphatunk a régi, elavult szerkezetű vízi-, szél- és szárazmalmok pusztulásáról. A malmok ilyen irányú sorsáról ad képet 1977-ben Angliában megrendezett nemzetközi malomipari szimpózium is. „The International Molinological Society. Transactions of the 4th Symposium. 1—8. September 1977. 36. Angliában, Franciaországban, Nyugat-Németországban, Hollandiában és még számos országban a vízi- és szélmalmok egy részéből vendéglőket, penziókat és múzeumokat hoztak létre. Ugyanez jellemző Magyarországra is, ahol több hasonló esettel találkozunk. 37. Budapest, Soroksári út 24. sz. alatt 1978. július 19-én ünnepélyes keretek között dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyitotta meg — a már régóta várt — Malomipari Múzeumot. 38. A helyreállított malmok többségét a Gabona Tröszt alá tartozó megyei vállalatoknál hozták létre. Ugyanakkor helyreállítottak malmokat: tanácsi szervek, az OMF, tsz-ek és magánosok is. A helyreállított malmokat különféle célokra hasznosítják. Legtöbb esetben a nagyközönség — a turizmus — számára látogatóhelyek. 39. Szombathely, Zalaegerszeg és Szentendre skanzenjaiban felépített vízi- és szárazmalmokat az ország különböző területén bontották le és építették föl az eredeti formájukban, általában természetes körülményeknek megfelelően.