Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Pető György: Vázlatos kép a magyar villamosítás kezdeti két évtizedéről, ezen belül az úttörő jellegű Heves megyei fejlődésről

a Vállalkozók Lapjában és a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyében. A pályázatra hat válMftattól 7 ajánlat érkezett (egyébként ezt megelőzően 18 különböző ajánlatot kapott a város): — a Ganz Villamossági Rt 2 ajánlata, egyik váltakozóáramú, másik egyenáramú telepre; — az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. a Siemens Schuckert Művek Rt, a Villamos Vállalatok. Rt, és a Villamossági és Közlekedési Vállalatok Rt váltakozóáramú telepre; — a Hazai Villamossági Rt egyenáramú teiepre. Az ajánlatok összehasonlítását műszaki és gazdasági szempontból most már a városi mérnök személyében szakemberre bízták és ennek .alapján döntött a világítási bizottság. A szakvélemény lényege röviden a következő volt: a létesítés és üzemeltetés költségei, a kívánt minimális fogyasztó, a cégek tőkeereje, a létesítendő viszonylag kis kiterjedésű hálózat alapján a Ganz gyár egyenáramú ajánlata a legkedvezőbb. A szakvélemény így fejeződött be: „Megérett a helyzet a villanyvilágítás létesítésére, több mint 10 év alatt számos ajánlat érkezett a városhoz eredménytelenül, végre dönteni kell, ha azt akarják, hogy a vállalkozó cégek komolyan vegyék a város szándékait." A javaslatot a világítási bizottság és a város vezetése el is fogadta, megkezdődtek a tárgyalások a Ganz Rt-vel a szeződéstervezetek véglegesítésére, a gyárban pedig a részletes tervezési munkák. A szerződések és műszaki tervek jóváhagyása a város, a kereskedelemügyi minisztérium és a megye részéről 1908 áprilisában meg is történt. A szerződésben a Ganz Villamossági Rt kötelezte magát, hogy a telepet és a közvilágítási hálózatot a tervek jóváhagyása után 8 fagymentes hónap alatt elkészíti és az üzembehelyezéstőd számított 1 évre jótállást vállal, valamint elvállalta bérleti szerződéssel a telep és hálózat üzemeltetését és fenntartását 50 évre (5). Az építési munkák 1908. április 15-én kezdődtek meg, szeptemberben már a gépek alapozását és a hálózat építését végezték. A munkálatokban néhány nem várt esemény elmaradást okozott. A Ganz gyárban 1908-ban esztergályos sztrájk és két alkalommal tűz volt, a Diesel motorokat a Fegyver- és Gépgyár nem készítette el időre, 1909 tavaszán pedig az eredeti terven felül fából készült hűtőtornyot és két szivattyút is be kellett építeni a telepen, mert a hűtővíz nyerésére készített kút vízhozama nem volt kielégítő. Mindezek miatt a gépek próbajáratása csak 1909 júliusában kezdődött, a hivatalos üzembehelyezés 1909. szeptember 4-én történt meg (5; 10; 11). Az áramfejlesztő telep épületegyüttese lakóépületből, irodából, javítóműhelyből, mérőszobából, gépházból és akkumulátortelepből állt. Két gépegységet építettek be, bővítéséhez egy harmadik számára is volt hely. A fontosabb műszaki adatok: — Diesel motor: kéthengeres állóhelyzetű, 140 „LE" teljesítményű, 165/perc fordulatszámú; — egyenáramú „dinamógép": 93,5 kW teljesítményű, meghajtása közvetlenül a motor tengelyéről, 340 V-os egyenáramot szolgáltatott; — akkumulátortelep: 188 db üvegedényes elemből, kapacitása 10 órás kisütésnél 1595 amperóra;