Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Várhidy Imre: Adatok a hazai bugonya és kukorica betakarítás gépesítésének történetéhez a XIX. század második felében a statisztika és a számok tükrében

Amerikai Egyesült Államokból hazánkba hozott és a Magyarországon gyártott gépek legfontosabb adatait gyűjtöttem össze. Röviden öszefoglalom a két országban gyártott legjobb gépek legfontosabb teljesítmény-adatait. Az amerikai gyártmányú szártépőgépek a különböző teljesítménytípusok szerint munkaóránként 100—200 kg kukoricaszárat téptek szét. A járgányos meghajtású gépeknél a teljesítmény elérte a 200—500 kg-t, a gőzgéppel meghajtott munkagépek 2000 kg kukorioaszárat is felaprítottak. Ásványi Lajos kukoricaszártépőgépe azonban a vastagszárú bácskai kukoricaszárból is felaprította a 2000 kg-t. Az amerikai kukoricaszártépők „vegyesen" szecskázva téptek, a termék feldolgozása során gyakran keletkezett „szecskázott dugó". Ezzel szemben a magyar gyártmányú kukoricaszártépő gépek egyenletesen tépték és hasították a kukoricaszárat, amely már nem tömörödött össze. Sőt a kukoricaaratógéphez a kukoricát kúpbarakógép is kapcsolódott. A magyar mezőgazdaság az Amerikai Egyesült Államokban gyártott kukoricabetakarító és száraprító gépek munkábaállításával gazdag tapasztalatokat szerzett. A kukorica gépesítése növelte hazánkban e növény termőterületét és ezzel együtt növekedhetett a termés mennyisége is. 1900-ban a legtöbb kukoricát elvető megyék közül például Szolnok-Doboka 46,5 %-ban, Hunyad 42,1 %-ban, Ugocsa pedig 40,0 %-ban termelte a tengerit a szántóterületének százalékában (39). A számadatok a gépesítés elkerülhetetlen szükségszerűségét igazolták. JEGYZET ÉS IRODALOM 1. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2. Balogh Sándor: Későn érő burgonyák kiszedése. Köztelek. 1899. 9. évf. 94. sz. p. 1749—1750. 3. Pesti I.: Hogyan járunk el a burgonyaszedésnél? Gyakorlati Mezőgazda. 1891. 20. évf. 37. sz. p. 436. 4. Stephens Henry: Mezei Gazdaság könyve. Pest, 1858. 5. köt. p. 111. 5. Party L.: Burgonyaszedés gépekkel. Gazdasági Lapok. 1897. 49. évf. 38. sz. p. 663. 6. Két újabb burgonyakiszedő gép. Földmívelési Érdekeink. 1878. 6. évf. 41. sz. p. 464. 7. Felbert Gyula: Burgonyaarató gépek. Köztelek. 1895. 5. évf. 76. sz. p. 1520. 8. A burgonya szedéséről és eltartásáról. Köztelek. 1892. 2. évf. 78. sz. p. 1497—1499. 9. Országos Találmányi Hivatal Szabadalmi Tár. Budapest, 16537 Szabadalmi Leírás 1899. december 16. 10. Burgonyaásó gép. Kertészgazda s a nép kertésze. 1868. 4. évf. 40. sz. p. 642. 11. 1 font kb. 500 gr. 12. Verseny burgonyakiszedő gépekkel Lancashireben. Gazdasági Lapok. 1895. 47. évf. 45. sz. p. 533—534. 13. Dr. Herzfeder Dezső: Burgonyakiemelő gépek versenye Leicesterben. Köztelek. 1897. 7. évf. 18. sz. p. 305—306. 14. Dankó Pista legújabb nótái. Budapest, 1899. p. 16. 15. Stephens H.: Mezei Gazdaság könyve. Pest, 1858. 5. köt. p. 96. 16. Magyar Statisztikai Évkönyv. 1898—1903. 17. Mac. Cormick kukoricza aratógépe. Gazdasági Lapok. 1900. 52. évf. 51. sz. p. 925. 18. Zsivanovits B.: Gondolatok kukoricatörés idején. Magyar Földműves. 1913. 4. évf. 45. sz. p. 712—713. 19. Fehér Z.: Tengericséplésről. Mezőgazdasági Szemle. 1889. VII. évf. IX. füzet. p. 408. 20. Gazdasági Lapok. 1894. 46. évf. 1. sz. p. 2—3. 21. Gazdasági Lapok. 1895. 47. évf. 2. sz. p. 16. 22. A Magyar Korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája IV. köt. Budapest, 1900. p. 70.