Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Wöller István: A magyar malomipar fejlődése és műszaki emlékeinek védelme

FORRÁSJEGYZÉK 1. Szűcs Ernő: A debreceni István Gőzmalom története. 1978. 11. o. 2. Welcz Károly: Malomiparunk a számok tükrében. = Molnárok Lapja (ML) 1937. júl. 23. 31. o. Feltételezhető, hogy e nagy szám téves, avagy mindennemű, a lisztőrlésre, deszkametszésre, papírgyártásra, posztókészítésre stb. alkalmas „malom" szerepel. (Szerző.) 3. Szűcs Ernő: A debreceni István Gőzmalom története. 1978. 11. o. 4. Ganz-Danubius: A hengerszék fejlődése. 1928. 11. o. 5. Dr. Berlász Jenő: A Ganz gyár 100 éves története. Kézirat. 1944. Ganz Ábrahám öntödéjére az iparengedélyt 1845. jan. 25-én kapta meg Buda Város Tanácsától. 6. Ganz-Danubius: A hengerszék fejlődéstörténete. 1928. 7. Dr. Berán Jenő: A Ganz gyár 100 éves története 8. Uo. 9. Uo. 10. ML 1901. aug. 17. 120. o. 11. Uo. 12. Ruzsás Lajos: A kapitalista iparfejlődés útja a Délkelet-Dunántúlon. 1848—1900. MTA, 1957. 13. Welcz Károly: Malomiparunk a számok tükrében. = ML 1937. júl. 26. 311. o. 14. Dr. Lambrecht Kálmán: A magyar malmok könyve. 1914. 21. o. és Ssücs Ernő: A debreceni István Gőzmalom története. 91. o. Amíg Magyarországon 1863-ban 7963 szárazmalom üzemelt, 1906-ban csupán 619 üzemelő szárazmalmot tartanak nyilván. A kis malmok csökkenésével folyamatosan szűntek meg a szél- és vízimalmok, de kisebb mértékben. 15. ML 1900. ápr. 15. 11. o. 16. Welcz Károly: Malomiparunk a számok tükrében. = ML 1937. júl. 26. 17. Dr. Szőke Béla: Az 1887-ben készült Haggenmacher-Voll síkszita. Haggenmacher Károly az Első Budapesti Gőzmalom Rt. vezérigazgatója. Voll György az Első Gazdasági Gépgyár Rt. vezérigazgatója. Közösen hozták létre a síkszitát, majd a daragépet. 18. ML 1900. 91. o. A magyar lisztkivitel az alábbi országokba irányult: Ausztria, Anglia, Dalmácia, Brazília, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Holland-Keletindia, Angol-Keletindia, Belgium, Dalogoo-Bay, Fokföld, Ázsia-Törökország, Európa-Törökország, Uruguay, Japán és Kína. A legnagyobb lisztvásárló országok: Ausztria és Anglia. 19. Molnárok és gépészek zsebnaptára. 1912. 20. Szűcs Ernő: A debreceni István Gőzmalom története. 1978. 1. A magyar malomipar nagy válságának első évtizede. 2. Az 1929—33-as gazdasági válság időszaka. 21. ML 1901. aug. 3. 7. o. Az 1863-as felmérés alapján Magyarország hajómalmainak száma 4301. A hajómalmok nagy része a Dunán, Tiszán, Rábán, Maroson, Vágón üzemeltek. Csupán Vác környékén Hever Testvérek Rt.-nek 11 db hajómalma üzemelt. A magyar hajómalmok pusztulását részben a nagy malmok létrejötte idézte elő, ami pedig még megmaradt, azt a II. világháborús eseményeknél pusztította el a visszavonuló német katonaság. 22. Dr. Kirsch János: A gabonafeldolgozás története, rövid áttekintése. = Gabonaipari Kézikönyv. 1970. 47—48. o. 23. V. m. Lt. Malomipari Egyesülés iratai IV. doboz. 1952—1954. 24. A szerző kutatása és helyszínelése alapján. Pápateszér községet átszelő három patakon: Bányaéren 14, Körtvélen 3 és a Szakácséren (Rákvíz) 8 vízimalom volt üzemeltetve. A malmokból 1950-ben még 21 malom üzemelt. A malmok korábbi tulajdonosa a pápai grf. Eszterházy-uradalom. 25. A pápateszéri vízimalmok többségében, de több a Bakonyban, a Balaton-felvidéken üzemelő malmokban elterjedten használták az „OSER" típusú kis hengerszékeket. A hengerszékeket Ausztriában Kremsben, Oser József gépgyárában gyártották, és 1901-ben Budapesten megalakult vezérképviselete kezdte forgalmazni. 26. Harn Imre (1895—1983) ácsmester elbeszélése alapján. Várpalota, Rákóczi u. 17. 1973. 27. Már az 1895-ben a pápai ún. 10-es malomnál 2 db Francis-turbinát szereltek föl. így a korábban üzemeltetett 10 db felülcsapós vízi kereket megszüntették. Veszp-