Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Wöller István: A magyar malomipar fejlődése és műszaki emlékeinek védelme

Veszprém megyében 1952-ben még 114 kis kapacitással dolgozó vízimalom, vagy vízi és motorerőre beszerelt malom üzemelt (30). Számuk az egyes malmok folyamatos korszerűsítéseivel csökkent. 1960-ban már a megyében csupán 12 malom üzemelt, majd 1970-re számuk már 6 üzemelő malomra csökkent. Hasonló volt a helyzet az ország többi részén is. Sok esetben a vízügyi szervek a vizet elvezették a malomárkoktól, így a vízi kerekek, a malomfejek kiszáradtak, és lassan az enyészet áldozatává váltak. 8. Josef Oser Kremsben gyártott 9. Polh-féle függőleges FRANCIS turbi„OSER" faszekrényes na 7,2 LE 1905-ből. Veszprém — Barnaszimpla hengerszék 1905-ből. Köveskál féle vízimalomból — Czotter István vízimalmából A malomépületek állagát számos malomnál veszélyeztette a vízfej alatt álló, posványos víz, mely bomlasztotta a malomfalakat, ugyanakkor a korábban, talán évszázadokon keresztül folyó természetes víz azokban kárt nem tett. Most azonban a malomfalak megrepedeztek, és nem egy esetben az egy méter vastagságú falak is ledőltek. Most már csak a természetes csapadékból származó víz kerülhetett a malomfejekhez, s nemegyszer nagy mennyiségű hordalékkal, ami eliszaposította a malom alatti árkot, de a vízi kerék is iszapba került, és így a tönkremenése, pusztulása elkerülhetetlenné vált. Az eliszaposodással nemcsak a külső vízikerekek, hanem a malomba beszivárgó víz miatt a belső nagy fogaskerekek is, de vele együtt a vízikerék-gerendely is. A pusztulást előidézte még az állandó nedves és dohos levegő is. A gazdátlan, elhagyatott malmok évtizedeken keresztül pusztultak, majd nagy részük lebontást nyert, berendezésük is tönkrement, vagy a MÉH-telepekre kerültek (31). Az alapjaikban középkori malmaink folyamatosan pusztulnak napjainkban