Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Tringli István: A Habsburg-monarchia központi bánya- és pénzverésügyi igazgatása 1713–1848

witz herceg csendes félretételéhez volt szükség erre: mégiscsak egy Hofstellét bíztak így rá egy politikailag semleges területen. Kübeck kinevezése után került csak sor az 1834-ben ígért jogkörbővítésre. 1843. május 3-án felállították a központi bányaművelési igazgatóságot (Central Bergbau Direction), amely a bányakerületeken kívül fekvő kincstári birtokok területén található bányaművek, kohók — beleértve a sóbányákat, vasműveket is — technikai felügyeletét végezte. Ez volt a Hofkammer in Münz- und Bergwesen jogkörében történt utolsó lényeges változás, a hivatal így érte meg 1848-at, amikor új, polgári kormányzatnak adta át helyét (51). JEGYZETEK 1. A bányaregáléról szóló könyvtárnyi irodalomból csak a máig is legalapvetőbbet ragadom ki: Adolf Arndt: Zur Geschichte und Theorie des Bergregals und der Bergbaufreiheit, Freigburg im Breisgau, 1916., lásd még a Handwörterbuch der Staatswissenschaften, Jena, 1890. ide vonatkozó szócikkeit. Speciálisan a Habsburg-monarchiára máig használható: Gustav Wenzel: Handbuch des allgemeinen österreichischen Bergrechtes, auf Grundlage des Gesetzes vom 23. Mai und der Vollzugsschrift vom 25. September 1854. Wien, 1855. 2. Otto Veit: Der Bergbau als staatliche Finanzquelle. Inaugural-Dissertation, Frakfurt am Main, 1927. 1. o. skk., A. Arndt: Bergbau und Bergbaupolitik, Leipzig, 1894. 6. o. A probléma ilyetén megközelítése azonban már jóval régebbi ld. pl.: Joseph Tausch: Das Bergrecht des österreichischen Kaiserreichs 2. Aufl. Wien, 1834. 69. o. 3. Az 1534-es cseh rendekkel történt megegyezés: Schmidt I. Abt. I. B. 168. o. skk, az 1550-es karintiai: Schmidt III. Abt. I. B. 281. o. skk., az 1553-as alsó-auszLriai: Schmidt III. Abt. I. B. 542. o. skk., az alsó-magyarországira én a következő kiadást használtam: Neue Berg-Ordnung des Königreichs Ungarn ... samt denen Erleuterungen, Wien, 1703., ezekről a teljes összefoglalás mindmáig várat magára ld. G. Wenzel: i. m. 80. o. skk. 4. Jan Vozár: Boj steredoslovenskych banskych miest proti prejavom Habsburkského absolutismu v 16. stor in: Sbornik archivnich práci XII. 2. Práha, 1962. Paulinyi Oszkár: A bányajoghatóság centralizációjának első kísérlete Magyarországon, Századok 1980. 1. sz. azonban ezek csak Alsó-Magyarországgal foglalkoznak. 5. A személyi összefonódás magyar viszonyaira: Varga Endre: Magyarország bányabírósági szervezete 1686—1854 in: Jogtörténeti Tanulmányok III. k. Budapest, 1974. 6. ÖZV l/l. 11. o. 7. Magyarországon a Garam-vidéki hét bányaváros Mária királyné birtokaival együtt az alsó-ausztriai kamara igazgatása alá került 1548-ban, így a magyar kamarának arra semmilyen befolyása sem volt. Az alsó-magyarországi bányák a 17. sz. közepén kerültek a Hofkammer fennhatósága alá, ennek pontos ideje idáig nem tisztázott A felső-magyarországi Habsburg-uralom végleges megszilárdulása, majd Erdély és a Bánság megszerzése után ugyanilyen elvek szerint történt az ottani bányaigazgatás megszervezése: a magyar, illetve az erdélyi kamarai igazgatás alóli legteljesebb kivonással, ekkor már közvetlenül udvari kamarai alárendeltséggel. 8. Arnold Luschin von Ebengreuth: Grundriß der österreichischen Reichsgeschichte 2. Aufl. Bamberg, 1918. 274. o. 9. ÖZV l/l. 126. o., a kamarai utasítás: ÖZV 1/3. No. 44. 63. o. skk. 10. ÖZV l/l. 131. o. skk. 11. Friedrich Walter: österreichische Verfassungs- und Verwaltungsgeschichte von 1500—1955. aus dem Nachlass herausgegeben von Adam Wandruszka, Wien — Köln — Graz, 1972. 91. o. 12. ÖZV l/l. 133. o. 13. ÖZV l/l. 136. o.