Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

KÖNYVISMERTETÉS - Horváth Árpád: Ladislav Švihran: Barátunk Verne Gyula

gyarázta, a Mérnöki Továbbképző Intézetben előadásait hallgattam.) Sályi István geometriával, a beton szilárdsági változásaival foglalkozott, majd továbbfejlesztette a gépalkatrészek méretezésének gyakorlatát, foglalkozott a mechanika és szilárdságtan alapelveivel. Gillemot László akadémikus, egyetemi professzorral kapcsolatban szabadjon elmondani, hogy — ugyancsak a háború alatt — a Technológiai Intézet Fém- Vasipari Osztályának dilatométerét tanulmányozhattam és a felvett tágulási görbék elemzését magyarázta az akkor fiatal adjunktus Gillemot László. A gömbgrafitos öntés és öntöttvas sokat foglalkoztatta. (Ki gondolná, hogy gömbgrafitos öntöttvasból rugót lehet készíteni.) A malomipar, a lisztvizsgálat volt Pékár Imre fő kutatási területe. Kidolgozta a „pekározás" néven ismert lisztvizsgálati módszert. A gabonaiparon kívül a gázvilágítás is foglalkoztatta. Gruzl Ferenc ugyancsak a gabonaiparral, lisztvegyészettel foglalkozott, laborográf elnevezésű készüléke 1942 óta hivatalos lisztvizsgáló készülékként használatos. A könyv kiállítása nem harmonizál a tartalommal. Papírja sokkal gyengébb, mint az előző köteteké, kötése nehezen fogja bírni a súlyos könyv forgatását, a fényképek néha felismerhetetlenségig elmosódottak. Egészében véve mégis nagy nyeresége ez a kötet technikatörténeti irodalmunknak, bár magas ára miatt magánkézbe nem sok fog kerülni. Horváth Árpád Ladislav Svihran: Barátunk Verne Gyula: Madách, Pozsony, 1986. 171. oldal sok képpel. 63,— Ft. Aki szereti a tizenkilencedik század technikai fantáziáit, nagy gyönyörűséggel lapozhatja ezt a szép könyvet. Címe szerint Verne életrajz az ifjúság számára, de a könyvben nem a szöveg, hanem az illusztrációk nyújtják a nem mindennapi élményt. A múlt század második felében különféle hírlapokban, folyóiratokban megjelent technikai álmok, fantáziák tervei sorakoznak a könyv lapjain, a képek a szöveggel csak egészen lazán függenek össze. (Verne életéből, róla magáról egyáltalán nem találunk illusztrációt, csupán a könyv borítóján szerepel az író portréja.) Való igaz, Verne meglátásai, elképzelései figyelemreméltóak még akkor is, ha az ő idejében egyik-másik ötlet már nem volt új- Így például a Holdba röpített ágyulövedékről szóló, 1865-ben megjelent könyvében (Utazás a Holdba) leírt fantáziával egy évvel korábban Chrysostom Truemann foglalkozott Voyage to the Monn c. könyvében. Svihran könyvében csupán a szöveg szól Vernéről, meglehetősen sok elírással, meghökkentő tévedéssel. A 77. oldalon azt olvassuk például, hogy Cornelius Grebbel (valójában Drebbel) 16244jen készült búvárhajójában cseppfolyós oxigén tette lehetővé a lélegzést. (Hol volt a XVII. században a gázok cseppfolyósításának lehetősége.) A 90. oldalon azt olvassuk, hogy a porosz-francia háború idején Nadar léggömbje porosz léghajóval találkozott és egymásra puskáztak. A széllel sodródó léggömbök nem kerülhettek egymás mellé, de Nadar tüzes fantáziája e tényen túltette magát. Nadar egyébként mint Ardan Mihály jelenik meg a holdregényekben. Legmeghökkentőbb az, hogy 1892-ben Verne járt Csehszlovákia területén ... olvassuk ... és ott Feketeházy János MÁV mérnök kalauzolta. Erről legalábbis eddig nem tudtunk. Egyébként Vernét 1886-ban pisztolylövés érte, a lövedéket nem tudták testéből eltávolítani, amiért utazásképtelenné vált s így aligha jöhetett akkor Magyarországra. Egy erdélyi szász író arról írt, hogy