Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

KRÓNIKA - Kozma Gyula: „30 éves a magyar számítógép” című kiállítás

egység kerülhetett be a kiállítás anyagába. Maga a gép fotókon került bemutatásra. Hamar bebizonyosodott, hogy az az elképzelés, miszerint az M—3 betölti a számítási szükségletek ellátását, nem állja meg helyét. Így az 1960-as évek elejétől a magyarországi felhasználók különféle számítógépeket vásároltak. A budapesti Telefongyár lyukkártyás gépeket, köztük az IBM—421 típusú szövegíró könyvelőgépet, IBM—514 típusú másoló lyukasztógépet és IBM—602 típusú szorzó lyukasztógépet használt különféle adatfeldolgozásaihoz. Az URAL—2 típusú elektroncsöves, digitális számítógépet a Szovjetunióban lévő Penzában 1962-ben gyártották, majd az Építésügyi Minisztérium Számítástechnikai és Ügyvitelgépesítési Vállalatánál használták. A Magyar Vas és Acélipari Egyesülés az angol gyártmányú tranzisztoros, középkapacitású ELLIOT—803-as típusú gépet használta 1963-tól 1982-ig. Szintén Angliából került a Központi Fizikai Kutató Intézetbe az ICT—1905ös típusú tranzisztoros felépítésű gép 1964-ben. A budapesti Egyetemi Számítóközpont 1967-től a Jereváni RAZDAN—3 típusú tranzisztoros felépítésű gépet használta. Más intézmények múzeumi megőrzésre átadott és kiállított gépei láthatók a továbbiakban, így például a MINSZK—22 típusú szovjet, tranzisztoros gép 1967-ből és az IBM 360/20 típusú III. generációs gép 1968-ból. A MAFILM az Olivetti Generál Electric gyártmányával a BULL G. E. GAMMA—115-ös géppel dolgozott.