Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

KRÓNIKA - Vámos Éva Katalin: CIMUSET ’88, Budapest

CIMUSET '88, BUDAPEST 1988. szeptember 26-tól október 2-ig Magyarországon tartotta konferenciáját és éves ülését az ICOM (International Council of Museums — Múzeumok Nemzetközi Tanácsa) CIMUSET (International Committee of Museums of Science and Technology — Természettudományi és Műszaki Múzeumokat Tömörítő Nemzetközi Bizottság). Ilyen konferenciát és ülést minden évben másmás országban tartanak. Célja a választott téma megvitatásán kívül a fogadó ország műszaki múzeumainak megismertetése. Az elmúlt évtizedekben Magyarországon kívül csak egyszer volt szocialista ország vendéglátója ennek a rendezvénynek. Éppen ezért, saját kiállítási csarnokkal nem rendelkező Országos Műszaki Múzeumunk tevékenységének nagy elismerése volt az, hogy felkérték ennek a konferenciának rendezésére. A koferenciára 17 országból (Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Dánia, Franciaország, Jugoszlávia, Kanada, Lengyelország, Magyarország, NDK, Norvégia, NSZK, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Szovjetunió és az USA) 30 műszaki múzeumi vezető érkezett, a hazai résztvevőkön kívül. Ezzel a magyarországi CIMUSET konferencia volt az összes eddigiek közül a legnépesebb, mivel ezúttal a bizottság bármely tagja résztvehetett a tanácskozáson, nemcsak a végrehajtóbizottsági tagok. Tizenegy nagyobb lélegzetű előadás hangzott el „A kiállítás a gondolattól a nyitásig" témakörben. Az előadásokat formailag az jellemezte, hogy lendületesen előadott, frappáns multimédia show-ok voltak. Természetesen mindenki használt diavetítőt, írásvetítőt szemléltető eszközként, de két előadást videokazetta használata élénkített, kettőt személyi számítógép segítségével mutattak be. Rögtön kezdetnek Szabadváry Ferenc professzor, az OMM főigazgatója előadásából megtudhatták a vendégek, hogyan jutott el 200 éves története alatt a budapesti Műszaki Múzeum a gondolattól a meg nem nyitásig. Ezen történet meghallgatása után csodálkozással látták a vendégek, hogy a nem nyilvános múzeum gyűjteményei mennyire alkalmasak lennének egy teljes körű műszaki múzeum megvalósítására. Ezen a napon még az Országos Műszaki Múzeum keretében létrehozott Technikatörténeti Adatbankról hangzott el előadás. Ezt hárman tartották: Kiss László főigazgató-helyettes, Karlovits Károly osztályvezető, Szegedi László számítógépes mérnök. Volt hozzá írásvetítő, számítógép, angol nyelvű összefoglaló és tartalmas vita. Michel Hulin professzor (Franciaország) „A látvány története" címmel tartott előadásában a kiállítástechnika történetéből adott ízelítőt, Gurgen G. Grigőrian profeszor (Szovjetunió) a moszkvai Politechnikai Múzeum kiállításainak oktatási célokra való felhasználásáról beszélt, és bemutatott a múzeumról egy új videoprogramot. Erik Lundblad (Svédország) arról beszélt, hogyan kell már a tervezés idején beleszámítani a kiállításba azt, hogy kinek készül, milyen speciális csoportnak. Frédi Drugman professzor (Olaszország) az építész szemével értékelte Európa nagy műszaki múzeumait, megállapítva hogy többségük nem múzeumnak készült és nem is alkalmas rá. Befejezésül a Mannheimben most épülő múzeumot ismertette, megjegyezve, hogy ez valóban műszaki múzeumnak készül, ami reményekre jogosít. Renato Ciadela professzor (Olaszország) „A tudománytör-