Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

KRÓNIKA - Gajdos Gusztáv: „Alkotó magyarok” (vándorkiállítás Indiában)

liehe Integrierung größerer Gebiete handelt, wenn auch nicht ohne Unebenheiten. Ich bin überzeugt, daß hier viele wertvolle Vorträge diese Zielsetzungen unterstützen und fördern werden. Ich wünsche Ihnen, daß Sie die Zeit nützlich verbringen und sich bei uns wohl fühlen und hoffe, daß Sie gerne an Budapest zurückdenken werden." „ALKOTÓ MAGYAROK" (VÁNDORKIÁLLÍTÁS INDIÁBAN) A Nemzetközi Kulturális Intézet és a Művelődési Minisztérium Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya megbízására az Országos Műszaki Múzeum 1987. szeptemberében elkészítette az „Alkotó magyarok" című tablós-fotós vándorkiállítást angol nyelven. E kiállítást 1988-ban fogják bemutatni India három városában: Delhi-ben, Bombay-ban és Bangalore-ban a Delhi-ben lévő Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ irányításával, valamint az indiai Council for Scientific and Industrial Research (CSIR) közreműködésével. Az „Alkotó magyarok" című vándorkiállítás 22 tablóból áll, melyek tablócímei és témakörei vázlatosan a következők: „Magyarország": Hazánk földrajzi helye Európában, államformája, nemzetgazdaságunk főbb jellemzői, történelmi kapcsolataink a szomszédos népekkel. „Történelmi dátumok": Magyarország története vázlatosan a honfoglalástól, az államalapítástól a szocialista népköztársasággá alakulásig. „Magyarország a XVIII. században": E háború nélküli évszázad hazai tudományos-technikai eredményei, alkotói, pl.: Born Ignác, Müller Ferenc, Kempelen Farkas. „A gőzgép megjelenése": A Selmecbányái első gőzgépek után a „Segner" kerék, a Kempelen-féle gőzturbina és az első magyar dunai gőzhajó, a „Carolina" megalkotása. „Magyarország ipara (1867—1919)": Hazánk iparának kialakulása, vasúthálózatunk bővülése, a világ első porlasztójának, a budapesti Puskás-féle telefonközpontnak a megszületése. Az első európai villamosított vasúti fővonal megépítése az észak-olaszországi Valtellina vonalon Kandó-féle villamosmozdonyokkal. „Malomipar": A Mechwart-féle gabonaörlő hengerszékek és a Haggenmacher féle síksziták, a hazai őrlési-osztályozási technológia világhódító útja, malomiparunk európai vezetőszerepe. „Erőgépek": A hazai gőzgép- és robbanómotor-gyártás létrejötte, a víz- és gőzturbinák előállításának megkezdése. „Villamos energia": A köpeny- és magtranszformátor-, a Ganz villamos erőátviteli rendszer megszüleletése, a Tivoli—Róma közötti villamos erőmű megépítése. „Elektromos világítás": A hazai ívlámpák, a wolframszálas lámpák, majd a TUNGSRAM-féle kriptontöltésű izzólámpák sorozatgyártása. „Magyarország ipara (1920—1945)": Iparunk és vasúthálózatunk a két világháború között. A Ganz—Jendrassik motorvonatok-, a Bláthy-féle váltakozóáramú fogyasztásmérők és a hazai előállítású rádiók fokozódó exportja.