Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Endrei Walter: A Gácsi Gyapjúszövet- és Finomposztógyár a XIX. század elején

ENDREI WALTER* A GÁCSI GYAPJÚSZÖVET- ÉS FINOMPOSZTÓGYÁR A XIX. SZÁZAD ELEJÉN Negyed százada, hogy a XVIII. század magyar textilmanufaktúráinak elemzése kapcsán az — akkor még posztógyártással nem foglalkozó — gácsi vállalat keletkezéstörténetét kutattam és az 1966-ban megvédett kandidátusi disszertáció II. kötetében közreadtam (1). Minthogy az Akadémiai Könyvkiadónál utóbb megjelent mű csak az I. kötet (összevont) anyagát tartalmazta (2), néhány későbbi cikkben kiegészítések, helyreigazítások publikálására szántam el magam (3) , de a XIX. századi fejleményeket csak érintettem. Időközben a textilmanufaktúrák történetének újabb adatai kerültek felszínre, részben publikációkban (4) , nagyobb részt azonban saját másirányú kutatásaim melléktermékeként (5), de ezek közül legjelentősebbnek a Gácsi Posztógyárat illető kéziratot ítélem. Teszem ezt azért, mert az 1800-ig terjedő időszakot az említett értekezés, az 1818-ban Szilassy József elnökségével alapított részvénytársaság történetét a Barta J. által közzétett dokumentumok (6) kellőképpen megvilágítják, 1800— 13 között pedig lakúna tátong. Emellett a gépállomány, termékválaszték és üzletmenet dolgában nem szűkölködünk adatokban, a manufaktúra épületeinek alaprajza azonban mindmáig ismeretlen volt. Folyóiratunk profiljának megfelelően az alábbiakban a műszaki vonatkozások ismertetésére szorítkozom. Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött egykorú félbőrkötésű kézirat (7) a Geschichte der Actien Societat der K.K. privilegierten Gácser Wollenzeug und Fein Tuch Fabrique cím alatt az igazgató, Liedemann J. S. jelentéseit foglalja magában az 1800—1813 közti időszakról. Ez a harmadik részvénytársasági periódus (8), mely 1800-ban 58 részvényes által 100 db, egyenként 500 Ft-os kötvény jegyzésével kezdődött (9), a gyártmányprofil tudatos átalakításával járt. A XVIII. században a manufaktúra a prototípusától, a linzi gyapjúszövetmanufaktúrától örökölt fésűs- és kevert gyapjú programot folytatta, bár 1792 óta különböző posztófajták gyártását is megkezdte. Erről a változásról kéziratunk csak annyiban emlékezik meg, hogy a vállalatot „die seit 1767 bestehende Wollen- Zeug und seit 1792 bestehende Fein- Tuch Fabrique"-ként aposztrofálja (10). 1800-ban az arány a „Zeug" néven összefoglalt és poszójellegű szövetek aránya 50:50 % volt, ha a termékek értékesítési volumenét tekintjük (11). Ez az arány először a posztók javára módosult (1801-ben 66:34 %, majd azon belül erőteljesen a finomposztók irányába tolódott el. 1802-ben már jóval több finomposztó készül mint fésűs szövet és durva posztó együttesen. Ez odáig fejlődött, hogy 1810—12 között a szövetkibocsátás 60 %-a finomposztónak minősült. »1134 Budapest, Angyalföld út 24/b.