Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Móra László: Az Országos Természettudományi Tanács és Alap működése (1926–1944)

kedvezőtlen körülmények erősen befolyásolják az OTT munkáját, és közrejátszanak abban, hogy a fenti feladatok közül csupán a b), d), és e) pontokban foglaltakat látta el különböző hatásfokon. Az egyetlen, amit rendszeresen végzett az f) pont szerinti kötelme volt: az Alap felosztásának tervét pontosan elkészítette és azt a VKM egy-két kivételtől eltekintve, mindenkor jóváhagyta. A szabályzat értelmében a tanácstagok megbízása öt évre szólt és évente a tagok egyötödét kicserélték. A nagy létszám miatt nehezen volt összehívható, ezért ritkán üléseztek. Az ügyeket, a visszatérő feladatokat a 12 tagú intézőbizottság látta el. A kutatási segélyek előkészítésére, a beérkezett igények elbírálására és ennek alapján javaslatok készítésére 14 albizottságot alakítottak az egyes tudományszakok (kémia, fizika, matematika, geológia, biológia, elméleti és gyakorlati orvostudományok, mérnöki tudományok, erdő-mezőgazdaság stb.) legjelesebb művelőiből. Az ügyeket az albizottságok között az ügyvezető igazgató osztotta szét, ő terjesztette fel az ülések jegyzőkönyveit, az évi jelentéseket, kiadványozási joga volt stb. Méltányosnak tekinthető, hogy munkájukért az ügyvezető igazgató és az adminisztrátor-gépírónő némi tiszteletdíjban részesült. Alaptalannak bizonyult azonban az ellenzéki honatyák aggodalma, hogy újabb nagy létszámú hivatal tisztviselőinek terhével növelik a költségvetést, mert az ügyvezető igazgató havi 220—250 P, és az irodai munkaerő havonta 54—60 P-t kapott és az OTT dologi kiadásai sem haladták meg az évi 2—400 pengőt. Az adminisztráció az ügyvezető igazgató, Tangl Károly professzor kísérleti fizika tanszékén működött, ezért az OTT postacíme is az első időszakban a tanszékével (Bp. VIII. Eszterházy u. 7.) azonos volt. Az Országos Természettudományi Alap összege és felosztása A szervezeti szabályzat 8. §-a értelmében az Alap jövedelmei: a) az állami költségvetésbe az Alap céljaira felvett összegek, b) önkéntes adományok és esetleges egyéb jövedelmek. Gyakorlatilag azonban csak a költségvetésbe beállított összegek álltak az Alap rendelkezésére, mert adományokat nem kapott és egyéb jövedelmei sem voltak. Az Alap összegének alakulását az alábbiakban szemléltetjük. A táblázatban feltüntetjük az állami költségvetés megfelelő rovatában a természettudományi alap gyarapítására beállított teljes (bruttó) összeget, amelyből azonban más feladatokat is fedeztek. Utána zárójelben áll a nettó részösszeg, amely az OTT útján a kutatások segélyezésére, valamint az OTT igazgatási költségeire szolgált (8): 1929/30. évi természettudományi alap gyarapítására 40 000 P 1930/31. évi természettudományi alap gyarapítására 150 000 P (70 000 P) 1931/32. évi természettudományi alap gyarapítására 90 000 P (50 000 P) 1932/33. évi természettudományi kut. támogatására 30 000 P (30 000 P) 1933/34. évi természettudományi kut. támogatására 30 000 P (30 000 P) 1934/35. évi természettudományi kut. támogatására 100 000 P (30 000 P) 1935/36. évi természettudományi kut. támogatására 100 000 P (30 000 P) 1936/37. évi természettudományi kut. támogatására 100 000 P (30 000 P) 1937/38. évi természettudományi kut. támogatására 100 000 P (30 000 P) 1938/39. évi természettudományi kut. támogatására 100 000 P (30 000 P) 1939. VII. 11940. XII. 1. természettudományi kut. támogatására 165 000 P (60 000 P)