Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Móra László: Az Országos Természettudományi Tanács és Alap működése (1926–1944)

megbízást adott az elkövetkező öt éves ciklusra, egyben kinevezte az OTT ügyvezető igazgatójának Tangl Károlyt, a bp-i Tudományegyetem kísérleti fizika professzorát. Az 1930. nov. 4-i legfelsőbb kézirattal pedig elnöknek Ilosvay Lajos műegyetemi kémia-tanárt, volt közoktatásügyi államtitkárt, alelnökké pedig Korányi Sándor orvosprofesszort, a III. sz .belklinika igazgatóját nevezték ki öt évre, 1935. december 31-ig. Az elnökséget az operatív ügyek intézésében 12 tagból álló intézőbizottság támogatta. Ebben 1931-től 1944-ig részt vett Bakay Lajos, Gorka Sándor, Orsós Ferenc, Schimanek Emil és Szily Kálmán. Két ciklusban tíz éven (1931—1940) keresztül Tangl Károly, Szarvasy Imre, Szent-Györgyi Albert, Teleki Pál, továbbá 1936 és 1944 között Mihailich Győző és Gulyás Antal. Egy ötéves periódusban, 1931—35-ben Balogh Jenő, Böckh Hugó, Ruffy-Vargha Kálmán, Scholtz Kornél; 1936—1940-ben Johan Béla, 1941-től 1944-ig pedig Baló József, Bélák Sándor, Dudich Ernő, Manninger Rezső és Miskolczy Dezső voltak tagjai. A 80 tagú OTT teljes névsorát a megfelelő országos cím- és névtárak, almanachok évenként közölték. A tanácstagok megoszlása például az 1936—1940-es évkörben: a bp-i Tudományegyetemről 21, a szegedi Tudományegyetemről 6, a debreceni Tudományegyetemről 3, a pécsi Tudományegyetemről 5, a József Nádor Műegyetemről 26, a Magyar Nemzeti Múzeumtól 5, az MTA-ról 3 főt hívtak meg, a többi tagot a minisztériumok (belügy, iparügy, földművelésügy és közlekedésügy), küldöttei és az ösztöndíjtanács igazgatója alkották (5). Az OTT és az Alap adminisztátori, titkári, egyben gépírónői teendőit Hubay Ilona a múzeumi s. őr, majd alkönyvtárnok 1931-től 1944-ig — másodállásban, délutánonként — látta el. Főállásban, az Országos Széchenyi Könyvtár muzeális, ősnyomtatványok részlegében dolgozott. Az OTT alakuló közgyűlését 1931. január 24-én tartotta, amikor is a beteg KíebeZsbergf nevében Gévay-Wolff Nándor államtitkár jelent meg és kívánt eredményes munkát. Ilosvay Lajos elnöki beszédében a kutatás fontosságával és feltételeivel foglalkozott, felkérte a tagokat áldozatos munkára, és megbízta az intézőbizottságot a szervezeti és ügyrendi szabályzat elkészítésével. Ezzel hivatalosan megkezdte működését az OTT (6). Az alapszabályokat az intézőbizottság három hónap alatt kidolgozta és a tervezetet a VKM 1931. június 8-i 5932/ 1931.—IV. sz. rendeletével változtatás nélkül jóváhagyta. A Szabályrendelet az Országos Természettudományi Tanács szervezetéről és működéséről nyomtatásban is megjelent, mint az OTT egyetlen kiadványa (7). A szabályzat 1. §-a az OTT feladatait részletezi: a) az ország szempontjából fontos problémákat tudománypolitikai programba foglalja és a bel- és külföld tudományos mozgalmait figyelemmel kísérve a program kiegészítéséről gondoskodik; b) a program végrehajtására irányuló kutatómunkát irányítja és ellenőrzi; c) a magyar tudományosság színvonala érdekében intézkedéseket kezdeményez; d) a természettudományi intézetek és kutatók együttműködését biztosítja; e) az intézeteknek és laboratóriumoknak műszerekkel és más eszközökkel való felszerelését figyelemmel kíséri; f) az Alap felosztására évenként tervet készít; g) véleményt mond azon ügyekben, melyeket a VKM vagy más miniszter eléje utal; h) a természettudományi kutatás nemzetközi szervezeteiben Magyarországot képviseli. E sokrétű feladat ellátásához azonban a kellő feltételek hiányoztak. A gazdasági nehézségek, a pénzügyi válság miatt 1931-ben lemondott a Bethlen-kormány, Klebelsberg is elhagyja a tárcát, majd 1932. október 12-én meghalt. A