Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Móra László: Az Országos Természettudományi Tanács és Alap működése (1926–1944)

8. Bd. 1927. Jg. p. 133—136). A tatai eocén-barnaszén hidrogénezésénél fedezte fel, hogy a széntermékek hidrogénezésénél a kén nem katalizátorméreg, hanem ellenkezőleg, elősegíti a folyamatot. A Varga-féle kénhidrogén-effektus felismerése tehát — mint ezt erről írt dolgozatának lábjegyzete bizonyítja: „A Józsefműegyetem chémiai technológiai intézetében az Országos Természettudományi Alap anyagi támogatásával készült munka" (Magy. Chém. F. 34. köt. 1928. 5. füz. p. 5.). Másik téma, amivel abban az időben az Alap 149 milliós (12 000 P) támogatásával foglalkozott a hazai bauxit cementté alakításának problémája volt. A bauxitcement kimunkálásához és elterjedéséhez tehát az Alap segélyével végzett vizsgálatok is közvetve hozzájárultak (Aluminatschmelzcemente aus ungarischen Bauxitén. = Zeitsch. f. angewandte Chem. 40. Jg. 1927. p. 1164—67.) Varga József kutatásaihoz kapcsolódóan a műegyetemen Schimanek Emil a szénolajokat motorokban vizsgálta, továbbá a szenek gazdaságos tüzelésénél a szenek viselkedését tanulmányozta az elégésnél, a különböző rostély szerkezeteken és másutt. Szarvasy Imre is a bauxitok felhasználását vizsgálta, valamint az elektrokultúra körébe vágó egyéb kísérleteket végzett a neki jutott segély értékesítésével. Az Országos Természettudományi Alaptól kapott 241 millió K (19 280 P) meggyorsította Zemplén Géza műegyetemi professzor és munkatársainak a redukáló diszacharidok lebontására végzett sikeres vizsgálatait és elősegítette az ún. Zemplén-féle cukorlebontási eljárás kimunkálását. Az ezekről megjelent hazai és külföldi publikációkban, a Ber. Dtsch. Chem. Gesellsch. 1926. évi számaiban, az MTA Mathem. és Természettud. Értesítő 1926—28-as évfolyamaiban természetesen hivatkoznak az Alap anyagi támogatására. A műszaki tudományok terén még Rohringer Sándornak éveken át folytatott talajvízkutatási tanulmányaihoz, továbbá Oltay Károlynak a felsőgeodéziai hálózathoz szükséges mérésekhez nyújtottak lehetőségeket a segélyek. A mezőgazdasági talajtani kutatások nemzetközileg ismert művelőjének, 'Sigmond Elek műegyetemi tanárnak munkásságát is elősegítette az a 290 millió K (23 200 P), amelyet szik javítási laboratóriumi kísérleteihez az Alapból kapott. A mező- és erdőgazdaság körébe vágó kutatásokhoz adott összegek is szép eredménnyel jártak. A Természettudományi Alap 1926. évi támogatásával írta meg például Fekete Zoltán soproni főiskolai tanár „Az akác sorfa fatömeg- és növekedési táblái" c. könyvét, amelynek táblázatai a hazai erdészet fontos munkaeszközei lettek. A kiadás költségeinek egyharmadát fedezte az Alap segélye, abban az időben, mikor az FM semmit sem tudott e célra fordítani. Dolgozatunk terjedelme nem engedi meg, hogy a fenti néhány kiemelkedő példán kívül a természettudományok ágaiban, a kémia, fizika, földrajz, geológia, a biológia, továbbá az elméleti és gyakorlati orvostudományok terén működő intézeteknek adott segélyeket felsoroljuk. Az 1926. évi hasznos beruházásokra kiutalt összegekből a budapesti Tudományegyetemen a természettudományi intézetek átlagosan 50-től 80 millió K, az orvosiak 60—120 millió K támogatást kaptak, a debreceni orvosi intezetekre is 100—130 millió K jutott. Legtöbbet adtak Orsós Ferenc kórbonctani intézetének a tbc iránti diszpozíció kutatására 150 millió K-t (12 000 P-t). Szegeden viszont a természettudományok vizsgálatait dotálták, így Fröhlich Pál a fizikai intézet vezetője optikai és fotoelektromos vizsgálatokra 600 millió K-t, a többiek is 100 millió feletti összeget