Technikatörténeti szemle 16. (1986-87)

TANULMÁNYOK - Vámos Éva Katalin: Magyar nők a természettudományos társaságokban a XX. század elején

VÁMOS ÉVA KATALIN* MAGYAR NŐK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOKBAN A XX. SZÁZAD ELEJÉN** Jelen tanulmány folytatása a nők részvételét a természettudományos egyesületekben az XIX. század második felében ismertető korábbi munkának (1). Célja, hogy bemutassa tudósnők részvételét a XX. század elején ugyanazokban az egyesületekben, melyekben szerepüket a XIX. századra már vizsgáltuk (Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlései, Természettudományi Társulat, Földrajzi Társaság). Nem tárgyalja tehát a nők szereplését mind a 9, szigorúan természettudományos egyesületben, melyek a XX. század első harmadában már léteztek és ma is működnek (2). A nők részvétele akár a Magyarhoni Földtani Társulatban, akár a Bolyai János Matematikai Társulatban, külön tanulmányt érdemel. Azt hiszem, a korszak megválasztását is indokolni kell. A címben le sem mertem írni, hogy a XX. század első harmadáról lesz szó, mivel nemzeti történelem szempontjából ezt egységnek tekinteni tökéletesen indokolatlan, még akkor is, ha az ember úgy próbál fogalmazni, hogy a századfordulótól a fasizmus térnyeréséig. Világviszonylatban azonban nők munkába állása és tudományos tevékenysége szempontjából ez mégis felfogható egy korszaknak. A nők önálló kenyérkeresete ekkor vált elismertté és megszokottá. Az 1930-as években Európa és Észak-Amerika országaiban a munkaképes nők 10—50%-a vállalt állást. Magyarországon 24%, ami nem is olyan alacsony. Világviszonylatban a nők tudományos munkássága szempontjából is előrelépést hozott ez a három évtized. Margaret Rossitter, „Tudósnők Amerikában" (3) c. munkája első kötetében az 1920—30 közötti évtizedet így jellemezte: „A nők egyre nagyobb számban léptek be a tudomány világába, ott jelentős munkát végeztek mind egyénileg, mind nagyobb kutatási programok keretében". Máshol ugyanő úgy fogalmaz: „Azután, amit a nők a munka terén az első világháborúban tettek, nem lehetett őket visszakergetni a konyhába". Magyarországon az első világháború végéig a globális tendenciákkal megegyező jelenségeket találunk. A Tanácsköztársaság idején, a nők teljes egyenjogúsítására törekedve, megnyitották az összes egyetem kapuit a nők előtt, elindították az első egyetemi professzori kinevezést nő számára (Götz Irén) (4). Ezek az intézkedések azonban nem hagytak maradandó nyomot. * Országos Műszaki Múzeum, 1117 Budapest, Kaposvár u. 13—15. ** Készült az OTKA 5—150. sz. téma keretében.