Technikatörténeti szemle 16. (1986-87)

TANULMÁNYOK - †Kempler Kurt: Adatok az Országos Közegészségügyi Intézet létesítéséről és működésének kezdetéről

„ez" a kormány nyújtott be. Beszédében sorra vette a népet sújtó hátrányos körülményeket; figyelemre méltó, hogy az alkoholizmust is támadta. A vita utolsó napján, október 22-én Szeder Ferenc is elfogadta a javaslatot, mivel az 17 milliárd korona többletet jelent a népnek, de kifejtette: lenne a magyar költségvetésben hasonló nagyságú törölni való tétel. Széles alapon nyugvó támadást intézett a kormány ellen, kifejtve a Szociáldemokrata Párt álláspontját. Ezután került sor a válaszra. Dréhr azzal hárította el Rupert elnevezési javaslatát, hogy maga az Alapítvány nem engedélyezi a Rockefellerről történő elnevezést. Malasits-ot megnyugtatta: nem kell panamától tartani, Jendrassik Alfréd a legjobb kórháztervező szakember. A jogászkérdésben válasza átütő erejű volt: bejelentette, hogy Johan személyében orvos kerül az intézet élére. Vass miniszter azzal fogta ki a szelet az ellenzék vitorlájából, hogy elismerte: szükség van közegészségügyi reformokra, és arra hivatkozott, hogy mi minden történt azóta, amióta átvette a tárca vezetését közegészségügyi, kórházügyi téren. Mivel az orvos háttérbe szorítását többen kifogásolák, elmondta, hogy „teljesen tarthatatlannak" látja ma „az orvostudomány és az orvosi rendészet fejlettségének mai fokán" azt, hogy az orvos majdnem teljesen ki van kapcsolva az „impérium gyakorlásából". Idevágóan ígéreteket is tett. Érthető, hogy a szaksajtó a beszédnek ezt a részét emelte ki (22)., Az akkori alkotmányos rend szerint, miután a törvényjavaslatot általánosságban, közfelkiáltással egyhangúlag elfogadták, következett a részletes tárgyalás. Ekkor szakaszonként mentek végig az egész szövegen, és az általános vita során felmerült módosító indítványokról is egyenként szavaztak. A kormánytöbbség természetesen minden módosítást leszavazott. így HegymegiKiss javaslatát is, azaz nem kötelezte a minisztert, hogy új, átfogó közegészségügyi alaptörvényt nyújtson be. Rupert javaslatát, hogy a „királyi" jelzőt töröljék, ugyancsak leszavazták. A szavazás után közbekiabáltak: „néhány év múlva le fogják vakarni a királyi" szót. Ezt azonban nem kell politikailag túlértékelni, mert akkoriban a még frissebb emlékű budaörsi csata, IV. Károly második meghiúsult visszatérési kísérlete is motiválta ezt a problémát. Az intézet építésének tényleges kivitelezési munkálatai így 1925 őszén megindulhattak. Az OKI felépítése Akkoriban a kivitelezés gyorsan ment. Már 1926 januárjában a következő hír jelent meg (23): „A Budapesti Rockefeller-intézet építkezése az időjárás kedvezőbbre válásával újból serényen halad előre. Az építő munkának mintegy fele készült el, beleértve a nagy kiterjedésű földmunkákat is. Az építkezést Johan Béla egyetemi magántanár, az intézet igazgatója személyesen irányítja, és ugyancsak az ő vezetése alatt folynak a belső berendezés kiterjedt és sokoldalú munkálatai is. Az épület 1927 tavaszán fog átadatni rendeltetésének". Néhány héttel később Johan részleteiben is ismertette az orvostársadalommal a létesülő új intézményt (24). Bevezetőként az intézet kettős feladatát hangsúlyozta: — a közvetlen bekapcsolódást a közegészségügyi szolgálatba és — a közegészségügyet szolgáló „tanítói működés" fontosságát.