Technikatörténeti szemle 16. (1986-87)

TANULMÁNYOK - †Kempler Kurt: Adatok az Országos Közegészségügyi Intézet létesítéséről és működésének kezdetéről

A tanulmányút tapasztalatai alapján ismét átdolgozták a terveket. Erre már csak azért is szükség volt, mert azt a telket, amire az intézetet eredetileg tervezték, nem kaphatták még. Budapest Székesfőváros' Tanácsa 1925. május 10-én tartott ülésén helyt adott annak a kérésnek, amelyben az intézet céljaira a volt Zita kórház telkének a vám felé eső részéből 2240 négyszögölet kértek. Így már csak formaság volt a közgyűlés idevágó egyhangú határozata. Annak is kellett lennie, mert ez a közgyűlés 1925. november 4-én volt, akkor, amikor a létesítéssel kapcsolatos törvényjavaslatot már elfogadta a nemzetgyűlés. Az Alapítvány kívánságára a népjóléti miniszter egy építőbizottságot nevezett ki (18) az építés vezetésére. A terveket a minisztérium áttette az OKThoz, de megküldték azt számos más szervnek. Az észrevételek alapján az áttervezett munkát 1925 júniusában bemutatták az építőbizottságnak, mely azt elfogadta a részletes tervek alapjául. Ezek augusztusra (!) el is készültek. Ezután bemutatták azokat mindazon szakembernek, akinek korábban érdemleges észrevétele volt és módosításokat ajánlott. Végül az így jóváhagyott terveket felterjesztették Párizsba az Alapítvány európai igazgatójához, Gunn profeszszorhoz. A jóváhagyó sürgöny válaszra mindössze néhány napot (!) kellett várni. Ezt követően a bizottság mérnök tagjainak a javaslatára zárt körű pályázatot hirdettek meg az első öt munkacsoportra. A beérkezett ajánlatokat a szakértők mind reálisnak minősítették, így a kivitelezési megbízást minden munkacsoportban a legolcsóbb ajánlatot tevő kapta meg. Hátra volt még az előkészítés fontos jogi lépése: az Intézet felállításának törvénybe iktatása. Vass József népjóléti miniszter 1925. május 22-én terjesztette a Nemzetgyűlés elé a javaslatot, mely mindössze 6 paragrafusból állt. Az 1. paragrafus szerint „a magyar nemzet törvénybe iktatja a Rockefeller-Alapnak áldozatkészségét, a melyet Magyarország közegészségügyének fejlesztése érdekében tanúsít és a melylyel a m. kir. Országos Közegészségügyi Intézet felállítását is biztosítja". A 2. paragrafus Budapestet jelöli ki székhelyül, és meghatározta az intézet feladatát: „a közegészségügyi tudomány gyakorlati alkalmazásának előmozdítása, főleg a fertőző betegségek ellen irányuló védekezés irányítása, a közegészségügyi hatóságok támogatása és közreműködés a közegészségügyi személyzet, különösen a tiszti orvosi kar megfelelő kiképzésében". A 3. paragrafus szervezeti kérdésekről szólt, a 4. pedig a Központi Bakteriológiai és Közegészségügyi Vizsgáló Állomás beolvasztását írta elő. Az 5. paragrafus a közegészségügyi vizsgálatok terén országos vezetőszerepet biztosított az intézetnek, míg a 6. az életbeléptetésről és a törvény végrehajtásáról intézkedett (19). Az OKI-ról szóló törvényjavaslat vitája A törvényjavaslatot a nyári szünet után tárgyalták a Nemzetgyűlés megfelelő bizottságai, majd 1925. október 20., 21. és 22-én a Ház. A javaslatot egyhangúlag és változtatás nélkül fogadták el; szentesítése után 1925. november 18-án hirdették ki, mint az 1925. évi XXXI. törvénycikket. Az „egyhangú és változtatás nélkül" megjelölés azonban megtévesztő. A képviselőházi vita korántsem volt egyhangú.