Technikatörténeti szemle 16. (1986-87)

KRÓNIKA - „A magyar ipar Széchenyitől századunkig” c. nagycenki állandó kiállítás

Az 1867-es Párizsi Világkiállításon a Ganz gyár egy vagonkerék-fúrógépet mutatott be. Századvégi szerszámgépgyáraink közül a Vulkán Gépgyár Rt. nagy vállalkozása volt egy speciális szerszámgépsor megépítése az 1890-es évek végén az első Erzsébet-híd láncainak diósgyőri gyártásához. Az 1900-as Párizsi Világkiállításon a magyar szerszámgépgyártók már reprezentatív módon mutatták be gyártmányaikat. A második terembe átvezető'ajtó mellett, a falon Barabás Miklós „A pesti Aldunasor" című, 1842-es festményének színes fényképnagyítása látható. Alatta Ganz gyári kéregöntésű vasúti kerék és diósgyőri vasúti sín egység tekinthető meg. A külön vitrinben az 1885-ben szabadalmaztatott Déri—Bláthy—Zipernowsky féle mag- és köpenytranszformátor modell nyert elhelyezést. A terem végén, a vitrinek után a Ganz és Társa Rt. által 1894-ben készített, Zipernowskyféle Delta típusú dinamó áll. Az U alakban elhelyezett újabb kilenc vitrin további iparágak, ágazatok, technikai újdonságok fejlődését mutatja be (pl.: vízi-, vasúti és fővárosi közlekedés, kereskedelem, bankok, a távíró és telefon, világítástechnikai eszközök, erősáramú elektrotechnikai ipar). A hajózható víziutak hossza és a gőzhajók bonyolította forgalom a század második felében nagyot nőtt. 1896-ban megnyitották a Vaskapu-csatornát. A hazai folyó- és vízszabályozási munkálatokat joggal nevezte Kvassay Jenő „második honfoglalásnak". Vasúthálózatunk gyorsan kiépült, s 1883 óta közlekedik hazánkban az Orient Express. A MÁV Gépgyár az 1873-as Bécsi Világkiállításon mutatta be első gőzmozdonyát, és az 1900-as Párizsi Világkiállításon az 1500. gyorsvonati gőzmozdonya már nagydíjat kapott. 1902-ben helyezték üzembe a Valteliina vasúton — Európa első villamosított nagyvasúti vonalán — a Kandó Kálmán tervei alapján hazánkban készült villamos mozdonyokat. 1832-ben indult el Pesten az első lóvontatású omnibusz, 1866-ban az első állandó lóvasút, 1887-ben pedig az első villamos. 1896-ban helyezték üzembe Budapesten kontinensünk első földalatti vasút ját. 1858-ig a pengő forint, majd az ezüstforint, 1900-tól pedig a korona volt a törvényes fizetési eszköz. 1876-ban hazánkban is bevezették a méterrendszert. A tőkés pénz- és hitelpiac nagymértékben kibővült. Az 1850-ben létesült első pesti távíróállomás után a század második felében kiépült az országos távíróhálózat és a nemzetközi összeköttetés. Pollák Antal és Virág József 1899-ben próbálta ki gyorstávíróját Budapest—Berlin között. A századfordulón az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (EIVIRT) már gyártotta a Hollós-rendszerű, Hughes típusú betűíró távírógépet. Puskás Tivadar 1877-ben vetette fel a telefonközpont gondolatát. 1881-ben nyílt meg Budapesten — Európában hatodikként — az első magyar nyilvános telefonközpont. 1893-ban szólalt meg először a „telefonújság", a Telefon-Hírmondó. A gyertya és olajlámpás után a pesti gázvilágítás 1856-ban, a Ganz gyár villamos ívlámpáinak 1879-ben, majd a szénszálas izzóknak a megjelenése a világítástechnika fejlődését eredményezte. 1905-ben az EIVIRT megkezdte a wolframszálas izzólámpák gyártását. Jedlik Ányos 1828-ban készítette el az első „forgonyt", az elektromotor ősét, s 1861-ben az „egysarki villamindítót", a dinamó ősét. Az utóbbi 6 év előnyt jelentett Werner Siemens-szel szemben. 1878-ban a Ganz gyár előállította a Zipernowsky-féle első dinamót, s 1884-ben pedig az első transzformátort.