Technikatörténeti szemle 16. (1986-87)

KRÓNIKA - „A magyar ipar Széchenyitől századunkig” c. nagycenki állandó kiállítás

KRÓNIKA „A MAGYAR IPAR SZÉCHENYITŐL SZÁZADUNKIG" ClMÜ NAGYCENKI ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS Az Országos Műszaki Múzeum „A magyar ipar Széchenyitől századunkig" című állandó kiállítását 1985. szeptember 21-én Dr. Hetényi István pénzügyminiszter nyitotta meg a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeumban. A kiállítást Gajdos Gusztáv rendezte, s a vitrineket a budapesti AGROKULT GMK rendezte be. A megnyitás óta számos műszaki vagy ipari múltunk után érdeklődő ember és diák tekintette meg a kiállítást, melynek témakörei vázlatosan 'a következők. A Széchenyi István kastélyszárny I. emelete három termében, mintegy 180 m

2 alapterületen rendezett ipar-, technikatörténeti kiállítás rövid áttekintést ad a XIX. századi Magyarország főbb iparágai, ágazatai, az egyes technikai újdonságok, a műszaki, tudományos élet, a műszaki, ipari oktatás fejlődéséről, különös tekintettel az 1867-es kiegyezés utáni évtizedekre. A termek ablakai közötti falakon műszaki és tudományos életünk nagy alkotóinak fényképei láthatók: Ganz Ábrahám, Mechwart András, Csonka János, Bánki Donát, Jedlik Ányos, Puskás Tivadar, Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz, Zipernowsky Károly, Kandó Kálmán, Eötvös Loránd, Wartha Vince. Az első teremben, a bevezető tabló alatti két térkép-fénykép a század közepi nyugat-európai és a magyar ipar helyzetének összehasonlítását teszi lehetővé. A külön vitrinben lévő dugattyús gőzgépmodell jelzi a gőzerő megjelenését, s a terem vitrinsora utáni, álló Bánki—Csonka-féle motor pedig a magyar robbanómotor-gyártás megszületését. Az U alakban elhelyezett eZső tíz vitrin egyes iparágak fejlődését mutatja be (pl.: mezőgazdasági gépgyártás, malom-, cukor- és szeszipar, bányászat, kohászat, a gőzgép-, robbanómotor- és szerszámgépgyártás). Az 1840-es években létrejöttek az első mezőgazdasági gépjavító, -gyártó műhelyek (pl.: Rock-, Vidats-, Gubicz-műhely). 1869-ben Magyaróváron sikeres nemzetközi aratógépversenyt rendeztek. Az 1870-es évek elején az ekék 50%-a már vastestű volt. 1896-ban 7 olyan mezőgazdasági gépgyárunk működött, ahol a munkások száma meghaladta a 200 főt. A Széchenyi István által 1839-ben alapított József Hengermalom után a század második felében számos gőzüzemű nagy malom létesült. Ganz Ábrahám kéregöntésű őrlőhengereit 1874 után Mechwart András Európában is ismert hengerszékei követték, melyek szabadalmazott eljárással jó minőségű, külföldön is keresett lisztet állítottak elő. A Ganz gyár 1896-ban már a 22 500. hengerszéket gyártotta.