Technikatörténeti szemle 16. (1986-87)

TANULMÁNYOK - Vámos Éva Katalin: Magyar nők a természettudományos társaságokban a XX. század elején

5. táblázat Nők a Királyi Magyar Természettudományi Társulatban Év összes tag Női tagság írása megjelent a Előadást Term. Tud. Közlönyben tartott 1900 8122 185 1 1901 8261 189 1 1902 8418 181 3 1903 8598 195 2 1904 7817 168 1 1905 8822 232 1906 8912 327 1 1907 9057 247 2 1908 9140 248 1909 9204 269 1910 9278 268 A Királyi Magyar Természettudományi Társulatban a női tagság száma lassan növekedett, de százalékos aránya alig változott. (5. táblázat) Dr. Hugonnay Vilma orvos (27), Wartha Vince híres kémiaprofesszor felesége, a Természettudományi Közlöny majd minden számában válaszolt az olvasók néha igen gyakorlati kérdéseire, mint pl. a sonka pácolása, a zsír kiolvasztása, toll és pehely házi tisztítása, a tyúktojás és a sajt tápértékének összehasonlítása (28). Az első nő, aki a Természettudományi Társulatban (1907-ben) előadást tartott, Dr. Pell Mária volt. A halak szerveiről szóló doktori disszertációját ismertette (29). A „Természettudományi Közlöny" egy bekezdést szentelt a diszszertációnak, azonban nem közölt belőle részleteket. A bírálat írója a szerző egyes megállapításaival valószínűleg nem teljesen értett egyet. Azt írta: „Az előadónő arra a következtetésre jut, hogy az érzékelést nem az áramlás okozta inger váltja ki, hanem a nyomáskülönbség érzete". A nők részvétele a Társulat munkájában ugyan nőtt a következő évtizedben, azonban még a vizsgált időszak végére sem érték el a tagság 10%-át. Azzal párhuzamosan, hogy a nők tudományos tevékenysége az egyesületekben élénkebb lett, 1924-ben megalakult önálló egyesületük „Egyetemet és Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesülete" címmel. Ez az „Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők Világszövetségé"-nek magyar tagozata volt és a világszövetség felhívására jött létre. Ez nem volt sem kifejezetten nőmozgalmi vagy női érdekvédelmi szervezet, sem szaktudományi társulat. Egy évtizeddel később megjelent „Magyar Női Szemle" c. lapjának hasábjain egymás mellett voltak találhatók olyan munkák, mint Vendl Máriáé a gyémántokról (30), Kohl Erzsébeté a svájci Jungfrau-hegy csúcsán lévő intézetben tett tanulmányútjáról (31), valamint írások Budapest reneszánsz emlékeiről, vagy a Szépművészeti Múzeum metszeteiről (32—33). Az egyesületeknek Budapesten kívül még négy vidéki