Technikatörténeti szemle 16. (1986-87)

TANULMÁNYOK - Berényi Zsuzsanna Ágnes: Az állami ipartámogatás útja a századelőn. Példák az Első Magyar Tűzzománc Jelvénygyár történetéből

BERÉNYI ZSUZSANNA ÁGNES* AZ ÁLLAMI IPARTÁMOGATÁS ÜTJA A SZÁZADELŐN. PÉLDÁK AZ ELSŐ MAGYAR TŰZZOMÁNC JEL VÉNYGYÁR TÖRTÉNETÉBŐL Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc lerombolta a tőkés fejlődés útjában álló akadályokat. Azonban 1849 után Magyarország és Ausztria, 1850ben pedig az összes „örökös tartomány" egyetlen vámterületté lett. A közös vámterület kedvezőtlenül hatott az önálló magyar ipar kialakulására. Az 1841-ben, Kossuth Lajos kezdeményezésére alakult Országos Iparegyesület a magyar ipar megteremtését tűzte ki céljául. Újságot adott ki, kiállításokat és szaktanfolyamokat rendeztek (1). A magyar iparfejlesztést igyekezett elősegíteni az 1881-es első iparfejlesztési törvény. A 44. tc. 15 évi adómentességet biztosított azoknak a gyáraknak, amelyeket korszerűen berendeztek, és Magyarországon eddig nem gyártott cikkeket állítanak elő. Ez a rendelkezés nem mutatkozott nagyon hatékonynak. 1883. VI. 24-én Trefort Ágoston megnyitotta a Technológiai Iparmúzeumot, hogy kiállítások, szaktanfolyamok, bemutatók rendezésével irányítsa a honi ipar fejlesztését. Az 1890-es 13. tc, majd az 1899-es 2., illetve 3. ipartámogatási törvény kamatmentes kölcsönök és más szubvenciók formájában segítette a fiatal magyar ipart. Mindez azonban kevés volt. Az 1900—1903-as túltermelési válság mélyen megrázta az ország gazdasági életét (2). Az iparvállalatok tömegesen mentek tönkre, elsősorban az egyéni vállalatok, de a kisebb részvénytársaságok is. Űj tőke nem áramlott az iparba. Nőtt a munkanélküliek száma. Az amúgy is szűk belső piacon felléptek a külföldi, főként osztrák vetélytársak. A tőkeszegény magyar iparnak a belföldi vetélytársakon kívül még velük is meg kellett küzdenie. Az 1907. évi ipartörvény 3. tc-e is a hazai ipar fejlesztését tűzte ki célul, és az állam pártfogását helyezte kilátásba. Az ipartörvényt azonban a kortársak csak „panamatörvénynek" hívták, mivel a szubvenciók tág lehetőséget biztosítottak az iparfejlesztésen kívül a csalásnak is. Az ipartörvényt mégis bizonyos fellendülés követte. A társas cégek és részvénytársaságok száma ismét növekedett, a gépesítés fokozódott, a termelés mutatói szintén javultak. A gépesítés elrehaladtával megjelent a szakképzettség fokozott követelménye is. A nagyipar előretörésével szemben a kisipar minden állami támogatás ellenére sem bírta a versenyt. Igaz, később a támogatás zömét a nagyipar kapta! Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter ugyanis új alapokra fektette az ipartámogatást. Eddig a gyenge üzemeket támogatták, ezentúl a legérdemesebbnek * 1072 Budapest, Dob u. 16.