Technikatörténeti szemle 16. (1986-87)

TANULMÁNYOK - ifj. Bartha lajos: A mágneses deklináció korai adatai a Kárpát-medencében

Szeged & = 46,3°; X = 20,1° E 1696 J L. F. Marsigli —10° — Titel & = 44,8"; X = 20,4° E 1696 J L. F. Marsigli — 9°15' — Pozsony & = 48,1°; X = 17,1° E 1728 J S. Mikoviny —12°30' — Nagyenyed & = 45,7°; X — 27,2° E 1735? J I. Tőke —10° — Brassó •& = 45,7°; X = 25,6° E 1731-1735 T J. Haas — 9,1° Bartha L. (10) Medgyes 0 = 46,1°; X = 24,4° E 1731-1735 T I. Blössing —12,1° Bartha L. (10) Segesvár 0 = 46,2°; X = 24,8° E 1731-1735 T Lindemann —10° Bartha L. (10) Hivatkozások: (1) Szelencés napóra, Stuttgart, Landesmuseum. .2) Nap- és holdóra, Chicago, AdlerPlanetarium. (3) Sárgaréz éggömb, napórával, Krakow, Collegium Maius Museum. (4) Réz napóra, Oxford, Museum of the History of Sciences. (5) Sárgaréz asztrolábium, Krakow, Collegium Maius Museum. (6) öt részes nap- és holdóra, Hamburg, Museum für Kunst und Gewerbe. (7) Sárgaréz torkvétum, Krakow, Collegium Maius Museum. (8) Könyv alakú mechanikus óra napóra-része, Budapest, Iparművészeti Múzeum. (9) Eperjes városképe, 1662-ből, rézmetszet. (10) J. C. v. Weiss kéziratos térképgyűjteményeiből készült fotómásolat (Eperjessy 1943). Rövidítések: Az észlelés koordinátáinál # = földrajzi szélesség (latitudo), X = földrajzi hosszúság (longitudo) Greenwich-től keletre. A Forrás-ok oszlopában K = kompasz-jelzésről kimérve, T = térképről kimérve, J = nyomtatott feljegyzés vagy jegyzet. JEGYZETEK 1. Sok könyvben és cikkben még ma is azt olvashatjuk, hogy a mágneses deklináció jelenségét először Kolumbusz vette észre, 1492. szeptember 13-án. Valójában a jelenséget már négy évtizeddel korábban megfigyelték Közép- és talán NyugatEurópában. Az, hogy Kolumbusz és hajósai meglepődtek a kompasz eltérésén az északi iránytól, csupán a dél-európai (itáliai, spanyol, portugál) tengerészek tájékozatlanságára mutat. 2. A budai Királyi Egyetem csillagvizsgálójában a mágneses mérések a mannheimi „Societas Meteorológica Palatina" kezdeményezésére indult meg. Bizonyos azonban, hogy már korábban, a nagyszombati (Tirnavia, ma Trnava) Jezsuita, utóbb . Királyi Egyetemen is végeztek szórványos deklináció megfigyelést. Erre mutat az 1777. évi leltár, amely az ilyen mérésekhez szükséges mágnestűt is felsorolja. 3. Az óra az Iparművészeti Múzeumban (Budapest), az ötvös osztályon, 621419.1 leltári szám alatt található. Képét a Múzeum szíves engedélyével közlöm. 4. A londoni Royal Society nagy figyelemmel kísérte azoknak a kutatóknak munkáját, akik a Föld akkor kevéssé ismert vidékein dolgoztak. Ezért figyelt fel a Society, sir George Ashe révén (aki akkor az angol király bécsi követének titkára volt) Marsigli személyére, 1690-ben. Marsiglit 1691-ben választották a Royal Society tagjává, és Ashe révén útmutatással is ellátták a Magyarországon végezhető megfigyelésekről. Marsigli viszont elküldte munkájának kéziratát — talán már 1699-ben — a Royal Society titkárának. Így kerülhettek a magyarországi deklinációs adatok Edmond Halley kezébe, aki éppen ekkor foglalkozott izogon-térképének összeállításával.