Technikatörténeti szemle 15. (1985)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: Az első jelentősebb hazai kísérlet rendszeres ipari (műszaki) sajtóreferelásra, az „Ismertető” hasábjain 1836/37-ben

HORVÁTH ÁRPÁD* MIÉRT HALLGATOTT JEDLIK ÁNYOS Az 1800 és 1895 évek között élt Jedlik Ányos a találmányok történetében kivételesen egyedül való jelenség. A technika történetének legszínesebb korszakában élt s korának tipikus képviselőjeként tarthatjuk számon. Tudós, feltaláló, technikus, kézműves, egyedül dolgozott, magánosan próbálta a természet titkait megismerni, felfedezni és találmányokat alkotni. Ez a tudóstípus a múlt század elején még korszerűnek számított, de a század közepén már korszerűtlenné vált, hiszen gyárak, laboratóriumok, fejlesztőműhelyek foglalkoztak találmányok kidolgozásával. Kifejezetten találmányok kifejlesztésére alapította Edison a híres Menlo Park laboratóriumát, ahol az izzólámpa, fonográf, távíró, telefon és még sok más találmány ötlete vált csoportos munka révén iparilag hasznos újítássá. Ugyanakkor Jedlik még mindig egyedül dolgozva alkotta meg a század talán legnagyobb találmányát, a dinamót. Nagy egyedülléte minden bizonnyal egyik oka volt annak, hogy találmányait a világ a maga idejében nem ismerte meg és csak korunkban jutottunk el oda, hogy méltányoljuk hihetetlenül sokrétű és alapos tevékenységét, amikor — bármily meglepő —, az 1848-as magyar nemzetőr és a magyar nyelv lelkes harcosának nemzeti hovatartozását megpróbálják kétségessé tenni, elfeledve azt, hogy a kiemelkedő személyek olyan nemzetiségűek, amilyennek sajátmagukat vallják. Jedlik legfontosabb találmányai az elektromotor, a szikvízgyártás, a lökésgenerátor, az optikai rácsosztó célgép, azonkívül fejlesztette a galvánelemeket, műszereket konstruált, s mindezekről a világ alig vett tudomást. Hol, miben keressük hallgatása okát, vagy okait? E tanulmányunk címét látva, talán előkerült okmányokra, levelekre, megtalált készülékekre gondolhatnánk — sajnos ilyen dokumentumokról egyelőre nincsen szó. Igaz, sok okmány maradt, amelyekből közvetve következtethetjük hallgatása okát. Minthogy kisdiák korom óta foglalkozom Jedlik alakjával — könyveket írtam róla — sokat töprengtem életútján, megpróbálok elfogadható magyarázatot adni, mélységes hallgatására. Fiatal győri tanár korában dolgozta ki a szikvízgyártást, amiről német szaklapban cikke is jelent meg (Zeitschrift für Physik und Mathematik), vagyis akkor nem hallgatott, de találmányát nem is szabadalmaztatta. Igaz, magyar szabadalmi törvény csak 1867 óta védi a találmányokat, addig az osztrák rendel* 1036 Budapest, Korvin Ottó u. 61.