Technikatörténeti szemle 15. (1985)

TANULMÁNYOK - Tőkéczky László: Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem létrejötte és működési céljai

TÖKÉCZKY LÁSZLÓ* AZ ORSZÁGOS MAGYAR GYÜJTEMÉNYEGYETEM LÉTREJÖTTE ÉS MŰKÖDÉSI CÉLJAI Az első világháború előtti Magyarországon gyakorlatilag nem létezett állami tudománypolitika. Voltak egymástól elszigetelt egyes szakminisztériumi lépések a gyakorlati termelést és értékesítést kiszolgáló és elősegítő módszerek és eredmények meghonosítására (pl. mezőgazdasági kísérletügyi állomások, minőségvizsgálatok stb.), de állami szinten legfeljebb a felsőoktatásügy hagyományos kereteinek kiépítésére 111. folyamatos, de lassú fejlesztésére volt meg a szándék és a pénz, de az állam céljait közvetlenül vagy közvetve szolgáló tudományos „üzem", intézményhálózat szükségessége csak közvetlenül a háború előtt merült fel. A mezőgazdaság zömmel a hagyományszerűségben élt, az ipar szorgalmasan másolta — helyenként ugyan zseniális önálló eredményeket is produkálva — a külföldi példákat, a „szellemi" tudományok művelése pedig a kevés számú egyetemi katedrán túl, többnyire lelkes amatőrök „sportszerű" tevékenysége volt. A viszonylag gyors fejlődés hatalomvédte biztonsága volt ez, egy nagyhatalom gyomrában. A birtokon belüli magyar uralkodó rétegek és magyar értelmiség nem érezte különösebb szükségét a régi „történelmi felfogás" korszerűsítésének, de mégcsak korszerű, tudományos alátámasztásának, igazolásának sem. Az egész status quo őket igazolta, befelé mint nemzetet, kifelé mint államfenntartót. Ezt a konzervatív — bár egyes képviselőiben rendkívül magas színvonalú — tudományosságot még csak rögzítette az a tény, hogy az új módszerek, irányzatok és nézetek jelentős részben a politikai radikalizmushoz kötődtek. A tudomány nem volt sem „termelőerő", sem elsőrendű politikai világnézeti fegyver. Mindent elnyelt a meddő közjogi politizálás. Mindennek gyökeresen véget vetett a világháború: „Le kell fokozni a köztudatban a politikai szereplés jelentőségét. Ne a politizálás, hanem a közegészségügyi, kulturális, tudományos és irodalmi, közgazdasági és szociálpolitikai alkotás legyen az új nemzedék eszményképe. Ez a háború nagy pedagógus volt. Öriási tüzének világánál jobban megláthattuk az élet nagy realitásait, valódi szükségleteinket." (1) A vesztes háborúból feldaraboltan kikerülő, lefegyverzett ország külpolitikai ájultsága párosult a két bukott forradalom és az ellenforradalom belső lázrohamaival. A magyar államiság anyagi-gazdasági alapjainak szétzilálódása együtt járt a nagyrészt függő helyzetű — mert fix fizetésű — szervezetlen magyar középosztály tönkremenésével, amely a menekültek százezrein túl a csonka ország „birtokon belül" maradt értelmiségi-hivatalnoki tö* 1083 Budapest, Baross u. 113/a.