Technikatörténeti szemle 15. (1985)
TANULMÁNYOK - Kiss László: Műszaki emlékvédelem, ipari hagyományápolás Magyarországon
védelmi emlékek, 16 állami vállalatánál gyűjtemények. Jelentős történeti érték a Pécsi Kesztyűgyár gyűjteménye, valamint a Sabária Cipőgyár gyűjteménye *s Körmenden megnyílt Cipőtörténeti Kiállításának anyaga. A 23 fős hagyományvédelmi szakbizottság szervezőmunkáját gyári szakemberek aktívahálózata és a vállalatvezetők segítőkészsége támogatja. Pécsett tímár-ház felújítása bőrgyári kiállítás céljára, a Tisza Cipőgyárban központi cipőipari gyűjtemény létesítése, Simontornyai Bőrgyárban bőripari állandó kiállítás szerepel többek között a terveikben. Ígéretesen kezdődött a magyarországi bútor- és kárpitosipar múltjának feltárása egy országos ipartörténeti gyűjtemény létrehozása céljával. A Bútoripari Fejlesztési Intézet gondozásában 1977-ben indult szervezőmunka 19 fős hagyományvédő bizottság, 31 körzeti megbízott, 134 nagyvállalat és szövetkezet aktíváinak mozgósításával kb. 4000 darabból álló gyűjteményt eredményezett. A kismesterségektől a nagyüzemi tömeggyártásig terjedő időszak feltárt tárgyi és dokumentációs anyagát országos szakmatörténeti pályamunkák gazdagították. Hat bútorgyár határozta el üzemtörténeti emlékeinek összegyűjtését, megőrzését. A központi gyűjtemény 1983-tól — elhelyezési gondok miatt — beolvadt a sporoni Erdészeti és Faipari Egyetem által alapított faipari muzeális közgyűjteménybe. Nyomdaipari emlékeink tudatos védelme 1964-ben kezdődött. A szervezési munkát 1980-tól a Nyomdaipari Egyesülés fogja össze. A szakmai múlt megbecsülésének szép bizonyítéka az országos jelentőségű gyomai Kner múzeum megújulása 1983-ban a nyomda fennállásának 100. évfordulója. Több nyomda történetét az üzemek maguk dolgozták fel. Ilyen alkalom pl. a Kossuth Nyomda 1984. évi 100 éves jubileuma is. A Magyar Iparművészeti Főiskola támogatásával folynak a magyar betűminták, könyvészeti törekvések, Pest-Budai rézmetszők stb. témakörű kiadványok munkálatai az ipari hagyományápolás jegyében. 1977-től intenzív gyűjtő- és hagyomány védő munka indult a papíriparban. Rövid néhány hét alatt az MTESZ Papíripari Hagyományok Védelmét Szervező Bizottság munkálkodása nyomán gyári dolgozók, szocialista brigádok, társadalmi aktívák bevonásával országosan felmérték és védelemben részesítették az üzemek régi, ipari hagyományt hordozó gépeit, berendezéseit. A megmentett értékekből Szolnokon, Dunaújvárosban és Diósgyőrött gépskanzent létesítettek. Kutatják a gépek történetét, gyártástechnológiai eljárásokat, összeállították a papíripari szakma filmtörténeti anyagát, gyártörténeti publikációkat jelentettek meg, szakmatörténeti kiállításokat rendeztek, tudatosítva a dunaújvárosi gépkiállítás ismertetőjében megfogalmazott gondolatot: „Nem lehetnek eléggé megalapozottak, eléggé előrelátóak az általános műszaki színvonal emelése érdekében tett erőfeszítéseink, ha nem alapoznak a tudományos és technikai eredmények elterjesztésének, a politechnikai népművelésnek fontos támaszaira, az ipari hagyományvédelemre, illetve gyűjteményeire és múzeumaira." A sajátos feladatkörű műszaki jellegű szakmúzeumok és a mellettük kiszélesedett ágazati, alágazati vagy üzemi társadalmi gyűjtő, emlékvédő aktívahálózat sokrétű tevékenysége találkozik végső céljában a Hazafias Népfront országos honismereti mozgalma, Magyar Történelmi Társulat Üzemtörténeti Szakosztálya, MTESZ keretében működő egyesületek történeti szakcsoportjai, KISZ KB szakmatörténeti diákpályázatai stb. törekvéseivel ipari múltunk megismerése, hagyományainak ápolása és hasznosítása érdekében.