Technikatörténeti szemle 15. (1985)

TANULMÁNYOK - Kiss László: Műszaki emlékvédelem, ipari hagyományápolás Magyarországon

ipar bármely területén védetté nyilvánítson műszaki emléket, melynek megőrzéséről a tulajdonos köteles gondoskodni. Saját gyűjtemény hiányában az ilyen emlékeket a tulajdonos vállalat (szerv) térítés mentesen adhatja át a megfelelő profilú szakmúzeumnak. A történeti értékek bejelentése egyébként valamennyi vállalat és intézmény előírt kötelessége. A védetté nyilvánítás lehetősége a régi emlékeken kívül kiterjedhet a jelen kor kiemelkedő jelentőségű műszaki alkotásaira is. Az ipar területén az utóbbi évtizedben különösen felgyorsult a korszerűsítések folyamata s fokozottabban jelentkezett a hagyományos termelőeszközök végleges eltűnésének veszélye a mindinkább jellemzővé váló teljesebb technikai váltás (automatizálás, számítógép, új technológiák stb.) kapcsán. A lecserélődő régi technikai eszközök, berendezések felkutatásához, megőrzésre érdemes darabjainak megmentéséhez adott újabb segítséget egy 1979. évi kormányzati szintű határozat, amely az illetékes minisztériumokat kérte fel megfelelő rendelkezés kiadására a területükön fellelhető ipartörténeti értékű tárgyi, írásos és egyéb emlékek bejelentésére, védésére. Múzeumi kezdeményezések nyomán ez a rendelkezés az ingóságokon kívül az ipartörténeti jelentőségű ingatlanok (épületek) felmérésére is kiterjed az építészeti és termeléstörténeti szempontból egyaránt kiemelkedő műemlékek megtartása érdekében. A cél és további szándék jellemzője, hogy jelenleg 9 ipari szakmúzeumunk gyűjteménye kapott otthont ipari műemlék épületben (az első ipari műemlékünk — az 1813-ban épült újmassai nagyolvasztó — 1952-ben vált múzeumi bemutatóhellyé). Az Országos Massa Múzeum. Faszenes nagyolvasztó. XIX. sz. Ipari műemlék.