Technikatörténeti szemle 15. (1985)

KÖNYVISMERTETÉS - Horváth Árpád: Lionel Thomas Catvall Rolt

Lionel Thomas Catvall Rolt (1910—1974) Az elmúlt két évszázad alatt kibontakozott lendületes ipari fejlődés Angliá­ból terjedt szét a világon és napjainkig meghatározza a világgazdaság alakulá­sát. Természetesnek kell tartanunk, hogy a nagy technikai korszakok történetét is elsősorban Angliában kutatják dicséretre méltó szorgalommal. Gondosan meg­óvnak régi gyárépületeket, nagy költséggel helyrehoznak régmúltakat idéző hi­dakat, kohókat; műszaki múzeumaikban rég eltűnt gyárakból való szivattyúkat, gőzgépeket, szerszámgépeket, vasúti fordítókorongokat, vízdarukat, szerszámo­kat, műszereket őriznek. Kis és nagy könyvek sorozatait adják ki, kezdve a monumentális Singer-féle History of Technology ötkötetes művén, a mai zseb­alakú paperback kiadványokig. Ezek a könyvek hihetetlenül gyorsan elfogynak, igazolva, hogy a technika története iránt az olvasóközönség nagyon érdeklődik. A technikatörténeti ismeretterjesztés egyik kiemelkedő alakja L. T. C. Rolt egész sor könyvben szólt a technika nagy alkotásairól és alkotóiról. Életműve jól illusztrálja a tényt, hogy e tárgyról csak az írhat elfogadhatóan, aki jó író és maga is részese volt a műszaki életnek, de a részletekben nem veszett el. Termé­szetesnek tartjuk, hogy orvostörténetről elsősorban orvos írhat, de elvárjuk tőle is, hogy jó író legyen. A technikatörténet irodalmának műveléséhez sem ele­gendő az újságíró fantázia és lendület. A technika története számos szerző szá­mára még ma is egyfajta vadászterület, ahol szabadon lehet csevegni a megnem­értett feltalálókról, kizsákmányolt tudósokról, korukat messze megelőző talál­mányokról. Egy példa. Ha valaki Corliss-ról, a csapos vezérmű feltalálójáról írni akar, ismernie kell a termodinamikát, a dugattyús gőzgépek vezérlőberendezé­seit, hogy meg tudja magyarázni, miért kellett a hirtelenzáró vezérműveket megalkotni. Azt is érzékeltetni kell, a találmánynak milyen hatása volt (vagy van) a gazdasági életre, gyáriparra stb. Rolt olyan író, aki jól ír és érti pontosan amiről ír. Bele tudja élni magát a régi korok emberének gondolkodásába és mindazt olvasmányosan mondja el. Életéről röviden ennyit. Az angliai Chester-ben, jómódú polgári családból származott, Már gyerek­korában felébredt érdeklődése a gépek, műszaki alkotások iránt. A Celtenham Collegeben — ez afféle műszaki főiskola — tanult, majd technikusként gőz­ekéket javító műhelyben dolgozott, ami után Dél-Amerika részére gőzlokomotí­vokat gyártó üzemben művezetői munkakört töltött be. Sokat foglalkozott a gépkocsikkal, kedvelt hobbyja a régi autók felújítása volt. ö maga egy 1903-as Humber kocsin „száguldozva" mutatta be a régi autók szerelmeseinek tudását. Az angol táj szerves tartozékát képező hajózócsatornák világa annyira megfogta, hogy miután anyagilag függetlenné vált és megnősült, egy hosszú, keskeny csa­tornahajón rendezte be otthonát és 12 évig hajózott a csatornákon és folyókon. Legtöbb könyvét a gőzgéppel hajtott hajó kabinjában írta. Mindezekről az elragadóan érdekes önéletrajzában — Landscape with Machines. Longman 1971 — számolt be. A víziutak, csatornahidak, zsilipek, akvaduktusok, zsilipek nagymesteréről, Thomas Telford-ról könyve jelent meg. A belvízi hajózásról szól Narrow Boát. Green and Silver, Inland Waterways of England, The Thames Mouth to Source és a Navigable Waterways c. könyve (Allén Lane's Industrial Archeology Series). Vasutakról szól Red for Danger, Lines of Character, Railway Adventure c. könyve. A gépkocsik világáról, Horseless Carriage és A Picture History of

Next

/
Thumbnails
Contents