Technikatörténeti szemle 15. (1985)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: A „Nova Posoniensia” technikatörténeti és természettudományos vonatkozásairól

rajzi, gazdaságtudományi és történeti forrásfeltáró kutatói munkássága. Javasolta egy magyar tudományos társaság létrehozását, bár ez a terve nem valósult meg, de igazat kell adnunk Kosáry Domokos professzornak, hogy Bélnek a „Notitia" anyaggyűjtése közben sikerült valamiféle szervezett szakmai együttműködést kibontakoztatnia. (2) 1721-ben indította meg a „Nova Posoniensiá"-t, ezzel az ismeretterjesztés, a tájékoztatás mellett az oktatást is kívánta szolgálni, ugyanis a latin nyelvű lapot rendszeresen felolvastatta az iskolai órákon. Mint filológus is igen jelentős munkát végzett, többek között a Károli-féle Biblia egyes részeit újra lefordította, stilizálja, 1717-ben kiadta. „Magyar grammatica, vagyis a hazai nyelvnek gyökeres megtanulására való intézet" című műve mintagrammatika lett és többször is kiadták. A németajkú telepesek részére német nyelvű magyar nyelvtant készített. Bél életének fő műve a „Notitia Hungáriáé Novae Historico Geographica..." című államismereti munkája, amelyben a magyarországi népek történetét, földrajzát, politikai, jogi és népességi viszonyait kívánta feltárni. Adatait kérdőíves módszerrel gyűjtötte, fia és tanítványai egy részének a segítségével. Munkásságát kezdetben kémtevékenységnek fogják fel és megvádolják, azonban Pálffy Miklós nádor felismeri a munka jelentőségét és támogatja, III. Károly császár és magyar király is felfigyelt rá és erkölcsi valamint némi anyagi támogatásban részesítette. (3) 1735-ben jelent meg a nagy mű első kötete Pozsonyról, a II. kötet 1736-ban Pozsony, Túrócz, Zólyom és Liptó megyékről, a III. könyv 1737-ben Pest, Pilis és Solt megyékről és Budáról, a IV. 1742-ben Nógrád, Bars, Nyitra és Hont megyékről, az V. kötet első része 1742-ben látott napvilágot Mosón vármegyéről. Sajnos a teljes munka kiadására nem került sor Bél Mátyás betegsége, majd halála miatt — ami 1749-ben következett be —. Egyébként a megjelent kötetekhez a térképeket a neves Mikoviny Dániel, Bél jóbarátja metszette. A mű további részei csak kéziratban maradtak meg, sajnos a kézirat egy része elpusztult. (4) * * * Bél Mátyás latin nyelvű „Nova Posoniensiá"-]a az első rendszeres és időszakos magyarországi hetilap 1721 márciusában jelent meg először. Bár Bél neve nem fordul elő a lapon, leveleiből és a korabeli forrásokból egyértelműen bizonyítható, hogy a szerkesztő és a legtöbb közlemény szerzője ő maga volt. Azt is meg kell jegyezni, hogy ebben a korszakban a hírlapok nemcsak tájékoztattak, hanem az ismeretterjesztést is szolgálták enciklopédikus tartalmukkal és ezért oktatási célra is felhasználták őket. Így történt ez Halléban is, ahol Bél legkedvesebb tanára a pietista Francke tanterve alapján a lipcsei latin nyelvű lapot főleg a modern fogalmak latin elnevezésének megtanulása okából olvastatták fel, valamint a történelmi, földrajzi, geneológiai ismeretek elmélyítése céljából. Itt szerzett Bél közvetlen tapasztalatokat arról, hogy a hírlapok milyen módon segíthetik elő közvetlenül a tanítást, így aztán Magyarországon a besztercebányai és pozsonyi iskolák pietista szellemű átszervezése alkalmából ő is beiktatta az újságolvasást a tanmenetbe. (5) A „Nova Posoniensia", noha programja szerint hírlap és rendszeres hírközléseivel teljesítette is ezt a feladatot, mégis helyet kaptak benne a korabeli enciklopédikus jellegű folyóiratokra jellemző ismérvek, fellelhetők benne rendszeresen tudományos jellegű közlemények is. A lap havi mellékletében a „Syllabus"-ban az eltelt hónap érdekesebb-