Technikatörténeti szemle 15. (1985)

TANULMÁNYOK - Both Előd–Vargha Domokosné: Albert Ferencz vizsgatételeihez

ságát bizonyítja az égi mechanika tudományában. A cikk stílusa is élvezetes. Annál érdekesebb az Akadémia Könyvtár Kéziratárában őrzött eredetin megfigyelni azokat a javításokat, melyeket az Akadémia akkori főtitkára, Toldy Ferencz végzett a szövegen (a szerző egyenes felszólítására!), amint ezt egy fenmaradt levél bizonyítja... „... azon alázatos esedezéssel, miszerint a nyelvtani tekintetben kissé átnézni és legalább a legdurvább hibákat tisztázni méltóztassék, mert hiába, még mindig tökéletlen a nyelvnek tudomásom..." (15) Furcsa arra gondolni, hogy Albert, aki akkorra már több magyar nyelvű csillagászati tanulmányt is írt, milyen bizonytalan volt e nyelv alkalmazásában. Német származása ellenére Albert magyar érzelmű volt, a forradalom buzgó híve. Ezért annak bukása után rövid időre le is tartóztatták. Nem ez volt számára a legnagyobb veszteség. Buda és Pest szemefénye, a gellérthegyi csillagvizsgáló elpusztult a harcokban. Mayer igazgató megszökött, Albert sziszifuszi munkával próbálta menteni a még menthetőt. Hogy a híres könyvtár nagy része ma is megvan, az ő hősiességének köszönhető. A pusztításért az osztrák parancsnok, a magyar honvédek és a helybeli lakosság egyaránt felelős. A csillagda Münchenben készült értékes műszerei orgazdák kezén, ócskavasként kerültek értékesítésre. Elképzelni is szörnyű, mit érezhetett Albert akkor, mikor ez utóbbi hír tudomására jutott. 1851-ben Albert Ferencz Egerbe került, az ottani csillagvizsgáló igazgatójának. Zétényi Endre (15) részletes beszámolót nyújt egri éveinek szakadatlan szorgalommal végzett munkáiról. Szerkesztett újságot, foglalkozott helyismerettel, államtannal, német és magyar nyelvtannal. Magyar verseket — többek között Kazinczyét — ültette át a német nyelvre, hogy ezzel is szolgálja a magyar kultúra ügyét, és szakadatlanul írta a magyar nyelvű ismeretterjesztő cikkeket. Szorgalma tiszteletet ébreszt bennünk, de ugyanakkor igen fáj nekünk arra gondolni, hogy olyan ragyogó kezdet után, őt a túlélők tragikus sorsa érte el. Tudományos légkör, nagytudású tudóstársak, jó műszerek nélkül, tudományos eredményeket nem mondhatott magáénak Egerben. Vagy talán az előttem ismeretlen kéziratok, tudományos titkot is rejtegetnek számunkra? Sajnos ennek igen kicsi a valószínűsége. Tény az, hogy amikor 1870-ben az újonnan létesülendő Meteorológiai Intézet igazgatói székét megpályázta, (16) ő aki először végzett tudományos szintű meteorológiai észleléseket hazánkban, már elfelejtett tudós volt és számba sem jöhetett. Milyen szomorú azoknak a sorsa, akik hosszú munkás életet mondhatnak magukénak, de életük folyamán, bármilyen nehéz szívvel is meg kell alkudiuk a sors által nyújtott szűkös lehetőségekkel. A csillagászati tételsor 213 tételt tartalmaz, melyek, mint látni fogjuk, szinte a teljes korabeli csillagászatot felölelik. Első olvasásra is szembeötlő, hogy a kérdések korántsem azonos súlyúak. Ezt a különbséget a kérdező csak annyiban érzékelteti, hogy a kérdések egy részénél a válasz gondolatmenetének felépítését segítendő, további címszavakat ad meg. Néhány esetben a címszavak kibővülnek tömörebb állításokká, értékes információt adva ezzel az elvárt választ, illetve a korabeli elképzeléseket illetően. Mivel cikkünkben a kérdések témájáról csak rövid összefoglalót próbálunk adni, továbbá néhány szakmai és tudománytörténeti érdekességre hívjuk fel a figyelmet, az egyes kérdésekkel részletesen nem foglalkozunk, mellékelten közöljük a tételek eredeti, német nyelvű szövegét. Számos kérdés határterületeken mozog, több olyan van, amit ma már egyáltalán nem a csillagászat körébe sorolunk. A szűkebb értelemben vett csillagászati kérdések három fő területet érintenek: a csillagászati műszereket és