Technikatörténeti szemle 15. (1985)

TANULMÁNYOK - Both Előd–Vargha Domokosné: Albert Ferencz vizsgatételeihez

Magyar Országos Levéltár C. 6. HTT Dept 2. Fol. 8. 159/829 TANÚSÍTVÁNY Alulírott a jelen sorok segítségével hitet teszünk amellett és tanúsítjuk, hogy Albert Ferenz úr, aki az 1825 május 17-én 12.456 sz. alatt jóságosan kibocsátott közlés alapján, Budán, a Szent Gellért hegyen, a Magyar Királyi Tudományegyetem csillagvizsgálójában azon feltétel mellett gyakornokoskodott, hogy ott a tanév végéig szorgalomról, és a csillagászat területén szerzett előrehaladásról tesz majd tanúságot, engedelmeskedve ezen legfőbb rendelkezésnek, előttünk mint jóságosan ideállított bírálók, és vizsgáztatók előtt megjelent, és magát két alkalommal a vizsgáknak alávetette, éspedig: Először, a fent említett év augusztus 29. napján, mely alkalommal a sík és szférikus trigonometriából, majd a differenciál számításokból, végül a kúpszeletekből két órán keresztül vizsgáztatott, válaszaival, megoldásaival és bizonyításaival ezekben a tudományokban — zsenge kora ellenére — oly nagy előrehaladást mutatott, hogy abból jellemének a matematikai tárgyak iránti természetes tehetségére, lelkének és akaratának ezen tudományok iránti odaadására lehetett következtetni, és egyúttal azt a megalapozott reményt lehetett kialakítani, hogy a matematikai és a csillagászati dolgokkal kapcsolatos ismeretei, melyek azon megbizatásra vonatkoznak melyekre szánták, fokozatosan sajátjává neki ismerőssé válnak alkalmassá téve őt majdani hivatásának betöltésére. Második alkalommal, 1829 szept. 9-én rendelkezésre bocsátva az elméleti és gyakorlati csillagászathoz tartozó tárgyak sorát, ugyancsak két órán keresztül az alulírottak jelenlétében megvizsgáltatva, szorgalmának és tudásának oly sok jelét adta, melyekkel a gyakornok — egyetértő ítéletünk szerint — nyilvánvalóvá tette, hogy idejét lelkiismeretesen fordította hivatásának ismereteire, és a mély és rejtett csillagászati ismeretekbe szellemével behatolt, át is látta azokat, és a csillagászati tudományok annyi kincsét szerezte meg maga számára, mellyel (ezt maga a csillagvizsgáló jelenlévő igazgatója Tittel Pál is állítja) már most a szabályszerűen lefolyó és számítandó csillagászati megfigyeléseknél segítségére lehet. Kelt Pesten, 1832 december 18-án Knobot János s. k. tanácsos, a Királyi Filozófiai Kar igazgatója Schmidt György s. k. a gyakorlati matematika professzora Wolfstein József s. k. jelenleg a felsőbb matematika professzora Schedius Lajos s. k. királyi tanácsos a Filozófiai Kar széniora, az esztétika és művészetek professzora Molnár István fordítása.