Technikatörténeti szemle 15. (1985)

TANULMÁNYOK - Gáspár Dorottya: Régi kulcsok és zárak

a síkban a kulcslyuk függőleges szára mentén felfelé mozgatjuk. Ezzel a kulcstoll behatolhatott a zárnyelvbe, a peckek helyébe, f) A nyitás a továbbiakban azonos a IV. típus nyitásával. Zárás: az itt leírt műveletet fordított sorrendben kell elvégezni. E zárhoz tartozó kulcsok variációi a nyitás, a nyitásig való eljutás bonyolultságát variálják. Ezt úgy érik el, hogy a tér különböző síkjára törik rá a kulcs szárát. Ezzel a kulcsnak a száron belüli térmozgását lehet változatossá tenni. Kulcsai általában vasból vannak és nagyméretűek. A típus Pannóniában nem túl gyakori. VI. TÍPUS, a rugós zár (18. kép). (34) A kulcslyuk alakja fordított „T" és fordított „L". A kulcs fordulata nulla fok. Csak dobozkákhoz használható. Csak gyűrűkulcsok tartoznak hozzá. Alta-r Iában borított zár. Kulcsának két fajtája között a különbség csupán a szár elhelyezésében van. Az első variációnál a kulcs szára a toll közepén van, a második változatnál pedig a szár jobb, vagy baloldalán. Anyaga bronz. A taréj és a híjazás változatos kiképzése garantálja a kulcs egyediségét, így variációként nem soroltam föl őket. A római birodalomban igen elterjedt, sőt a Szabad Germaniában is megtalálható. (35) A második fajta Pannóniában nem fordul elő. Nyitás: a) A kulcsot a kulcslyuk vízszintes hasítékán át helyezzük a zárba, b) A kulcsot a kulcslyuk függőleges hasítékán át felfelé mozdítjuk. E mozgatás csak akkor lehetséges, ha az őriemezek beleillenek a kulcs híjazásába. A felfelé mozgatás által a zárnyelvet tartó rugalmas lemezek szétnyílnak. Zárás: A zárnyelvet egyszerűen bepattintjuk a rugók kampójába. Ez a zártípus tűnik igazi római találmánynak. Nem él tovább. Emléke annyira elhalványul, hogy az újkor szinte újra feltalálja. II o A VI. Típus zára Gaheis alapján